Találkozás a feltámadott Jézussal

Békesség nektek! Így köszöntötte feltámadása után az Úr Jézus a tanítványait, és ezzel a köszöntéssel kívánom én is, hogy Isten békessége lakozzék bennetek, és bennem is gazdagon! Nem tudom más is észlelt-e hasonlót, hogy a blog szolgáltatás akadozik? Többször próbáltam belépni a saját portálomra, ahol a bejegyzéseket írni szoktam, de napokig nem sikerült. De az is megtörténhet, hogy az én gépemmel van valami probléma, mert erre utaló más jelek is vannak. Majd a szakember, akit az Úr rendelt nekünk, Mezei Attila, megnézi a napokban. De ma reggel sikerült belépnem, így szeretném befejezni a bejegyzést, amit a kép felrakásával elkezdtem néhány napja. Két tanítvány (nem a tizenegy - mivel Júdás ekkor már nem élt - közül valók, hanem Jézus más tanítványi, akik követték Őt) megy Jeruzsálemből Emmausba, távolodva a húsvéti eseményektől, szomorú ábrázattal, kérdésekkel és kétségekkel a szívükben, reménytelenül, hitetlenül, beszélgettek mindarról amik az elmúlt napokban történtek. A Názáretbeli Jézusról, aki hatalmas volt beszédben és cselekedetekben, akit, mint azt mindenki tudja keresztre feszítettek, és a Golgothán meghalt, és némelyek azt is állítják feltámadt. Az eseményeket tudják, ha vannak részletek amelyekről nem is győződtek meg, de hallottak róla, viszont nem értik. Ekkor csatlakozik hozzájuk maga a feltámadott Jézus, de nem ismerték fel Őt.

Bekapcsolódik beszélgetésükbe, és kérdezi a reménytelen, keserű és szomorú beszélgetésük okát. Mikor megtudja, hogy az elmúlt napok jeruzsálemi események miatt ilyen elkeseredettek, felteszi a kérdést: Mi történt Jeruzsálemben? A két utazó nagyon megdöbben a kérdés hallatán, és mint egyedüli jövevénynek tartják, aki nem tud az eseményekről. Neki is tudnia kellene, hiszen ezt mindenki tudja. De Ő hallgatja amint mondják, és kiöntik szívüket. Majd átveszi a szót, megintve őket "Óh balgatagok és rest szívűek, mindazok elfogadására amit a próféták és az írások mondanak. Avagy nem ezeket kellett-é a Krisztusnak elszenvednie, és úgy menni az Ő dicsősségébe?" Azután elmagyarázta nekik Mózestől a prófétákon át, miként lettek megírva ezek az események már jól előre, és teljesedtek be. A két tanítvány álmélkodva hallgatta, és a szívük felmelegedett, épp úgy mint annak előtte, mikor Jézus beszélt. Közben a faluhoz érkeztek, ahova mentek, és Jézus búcsúzik tőlük, mint aki folytatja útját, de ők nem engedik, hívják sőt kényszerítik, hogy maradjon náluk, mert már alkonyodik, és Ő bemegy hozzájuk. Helyet adnak neki, és megosszák Vele mindenüket, asztalhoz ültetik, és veszi a kenyeret Jézus, megáldja, és megtöri. Ekkor történik a csoda, megnyilatkoznak szemeik, felismerik Őt. Jézus eltünik előlük, ők pedig azonnal visszamennek Jeruzsálembe. De már egészen másképp mint ahogy jöttek onnét. Örömmel, mennek és a tanítványokhoz érkezve boldogan mondják: Jézus él, és találkoztunk, beszéltünk Vele.

Magunk mögött hagyva a húsvéti ünnepeket, távolodunk mi is a húsvéti események megemlékezéseitől. De hogyan? Nem mindegy, hogyan folytatjuk útunkat. Vannak sokan, akik hallottak arról mi történt nagypénteken és húsvétkor. Hallották, hogy Jézus Krisztus itt járt a földön, aki beszédben és cselekedetekben hatalmas volt Isten és emberek előtt. Hallották, hogy ezt a Jézust megkínozták és keresztre feszítették. Sokan fájdalmasan veszik tudomásul e hírt, és egy évben legalább egyszer, nagypénteken, megkönnyezik amikor templomokban imaházakban megemlékeznek Jézus szenvedéséről, haláláról. Hallottak a feltámadásról is, és talán találkoztak olyanokkal, akik boldogan, beszéltek arról, hogy Jézus él feltámadt, és aki találkozott Vele annak élete megváltozott. Mégis mindezt hallva, "tudva", sok-sok ember keserűen, reménytelenül, járja tovább élete útját. Vajon miért? Mert nem hallgattak azokra, akik a feltámadás hírét hozták nekik. Mert nem volt még találkozásuk a feltámadott Jézus Krisztussal. Mert nem mondtak el mindent igazán neki, úgy ahogy a szívükben van. Miért kérdezte Jézus tőlük meg mindazt, amit nálánál jobban senki sem tudott? Mert hallani akrta azt ami a szívükben volt. Jézus hallani akarja, közvetlen tőled azt ami a szívedben van. Az áldott új élethez vezető út első szakasza: valld meg Jézusnak őszintén ami a szívedben van. Mindent mondj el neki. Sok keserűség, reménytelenség, bűn, roszz lelkiismeret, hibák, vétkek lehetnek ott, amiket szégyelleni szoktak. Neki el mondhatod, ő tudja mindet, csak arra vár, hogy te megvalljad ezeket, és megszabadít tégedet. Második szakasz: higgyj Jézus Krisztusban, és az ő igéjében. A tanítványokat, akik nem figyeltek Isten szavára, balgatagoknak nevezi Jézus. A biblia Isten szava, amely mindörökre hiteles, és amiként eddig, beteljesedtek szavai, ez időben is beteljesedik, és ezután is be fognak teljesedni. Ma is balgatagnak lehet nevezni mind azt, aki figyelmen kívül hagyja, nem hiszi, vagy csak részben hiszi Isten igéjét. " Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által." Az ige olvasásával, hallgatásával hitet lehet nyerni. Az igét hallgatva a szívben kezd munkálkodni Isten. A harmadik szakasz: be kell hívni Jézust, a világ Megváltóját az életedbe. Nem mehet tovább. Megosztani Vele mindent, amid csak van, és jön a csoda: Megáldja és megtöri a kenyeret, megnyílnak szemeid, meg fogod ismerni Őt. A szemek, a léleknek szemei, amelyek eddig vakok voltak látni a láthatatlant, látnak. Látják a dicsőséges, remény és örömteljes jövőt, amit Isten megigért minden benne hívőnek. Nem kell szomorú ábrázattal és szívvel, bizonytalan érzésekkel tovább menni. Aki találkozott a feltámadott Jézussal, annak irányt változtat az élete, és örömmel hirdeti azt, hogy Jézus él, és mindazt, amit tett az ő életében. Mint ma én is nektek. Te, kedves olvasó, hogyan folytatod útadat? Te találkoztál már a feltámadott Úr Jézussal, és neked is megváltoztatta az életedet, és felnyitotta vak szemeidet? Ne légy balgatag, hanem higgyj az irásokban melyek Istentől származnak, és róla tesznek bizonyságot.

Jézus él! Hallelujah!

Jézus él!

.

Jézus él!

.

Minden ember tudja meg, hogy

.

Jézus él!

.

Hallelujah!

.

Jézus él!

.

Jézus él!

.

.

.

.

.

"Mert én tudom, hogy az én Megváltóm él!"

*

*

*

*

Hegyi prédikáció 3.

Isten áldását kívánom rád! A mostani bejegyzésemben szeretném befejezni, az elkezdett, igei gondololatok hozzárendeléseit, a február 27-i "Hegyi prédikáció" bejegyzés vastagon szedett soraihoz. A március 11-i bejegyzésben már megírtam az első felét.
Folytatás: Egyre többször tekintettünk vágyakozva a cél felé: Mint a sportoló, aki közelít a célhoz, és tekintete egyre a célra szegeződik, teljes erejével arra öszpontosítva, kíván megérkezni oda, úgy a Krisztusban hívők is, a hitnek céljára, a lélek üdvösségére tekintve és vágyakozva élik életüket, egyre inkább óhajtva a megérkezést. "Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat." 2. Korinthus 5:1-2 Az újjászületett ember egyik jellemző tulajdonsága, hogy vágyik megérkezni és Krisztussal lenni. Pál apostol így mondja: "Mert szorongattatom e kettő között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb" Filippi 1:23 Nagy segítség és nagyon serkentő volt, attól aki elől ment és aki már a legközelebb volt a célhoz, hallani biztató és bátorító szavait, amint odakiálltott hozzám, és én is ugyanezt tettem a mögöttem haladók felé: "Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is" 1. Tesszalonika 5:11 Nagyon fontos, hogy egymást, biztatva, vígasztalva, bátorítva, segítsük a cél felé. Különösen fontosnak tartom, akik hitben erősebbek, tapsztaltabbak, akik már közelebb vannak az érkezéshez, azok a mögöttük jövőket eképpen támogassák, építsék. Magam is tudom, mennyit jelent, egy biztató szó vagy mondat, egy imatárs, egy segítő kéz. De azt is tudom, mit jelent ennek hiánya. Bár már nem voltam messze, de még néhány rövidebb szakasz várt rám: "Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért" Zsidók 12:1 Az utolsó szakaszok megtételéhez kell sokszor a legtöbb kitartás, azoknak is, akiket a bizonyságok nagy fellegei vesznek körül. Megérkeztem: Mások megérkezése, mikor valaki az Úrban hal meg, tudatosítja és megújítja bennünk az igéret reménységét, hogy "És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek" János 14:3 . Mindenkor biztos és élő reménnyel, boldogan mehet útján az újjászületett, Jézus Krisztus vére árán megválltott, parancsolatainak engedelmessen élő ember, várva a napot, mikor az ő nevét szólítva hangzik majd a hívás. "Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba" Jelenések 22:14 Bár megcsúsztam, el nem estem: Még az utolsó pillanatokban is nagyon figyelmesnek kell lennünk, mert lelkünk ellensége még akkor is megpróbálja megingatni, elejteni az embert. Sajnálatos tény, hogy sokan az életük utolsó szakaszában estek el. "..... de a ki mindvégig megáll, az megtartatik." Máté 10:22 vagy "De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül." Máté 24:13 Én is megérkeztem. Nagyon jó volt, és aki már ott volt, örömmel fogadott: "Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejökön; vígasságot és örömöt találnak, eltünik a fájdalom és sóhaj! Ésaiás 51:11 A boldog és győzedelmes megérkezés, a hit beteljesedésének pillanata, amit nem tudunk elképzelni sem, de tiszta szívből vágyunk rá. Találkozás a Megváltóval, a szeretet, a békesség, és az örök öröm országában, és találkozás az üdvözültek nagy seregével. Micsoda nap lesz az majd.........! Volt akinek nagyon nehéz volt az utolsó szakasz, ha bár sírva is de megérkezett. Ott aztán letöröltük a könnyeket, megszünt a sírás, vége lett a megpróbáltatásokkal, sok veszéllyel teli útnak: "Mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könyet." Jelenések 7:17 vagy "És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak." Jelenések 21:4 Istenünk végtelen hatalmából teremtett: "Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek." 1.Korinthus 2:9 "Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta" Máté 25:34 "És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony." Jelenések 21:2 Aki mindezt eltervezte, kegyelméből ezzel a reménységgel megajándékozott, az erőt is adja, hogy véghez vihessük, aki mindezt megigérte, és be is teljesítí: Ő a mi Istenünk!!!! Legyen Övé a dicsősség örökkön örökké! Ámen.

Egy lépéssel tovább

Igaz, tegnap írtam, és azzal fejeztem be a bejegyzésemet, hogy a "Hegyi prédikáció" igei vonatkozásait folyatatom, és ez így is lesz, de ma mégis szükséges, egy más témát beékelnem. A blogomat érintő változás okait szeretném veletek megosztani, hogy érthető legyen mindenki számára. Amikor blogírásba kezdtem, a blogomat Életjelnek neveztem, mert úgy gondoltam ez az elnevezés áll legközelebb a blog jellegéhez, mivel nem mindennapos naplót vezetek, arra gondolva, hogy itt adok magamról időközönként életjeleket,- lásd 2007 október 21. vagy november 29. bejegyzést. Viszont Magyarországon, az Őskeresztény Apostoli Egyház fiataljai, már több éve rendeznek, évenként egyszer, országos, két napos ifjúsági napokat. Ezeknek a rendezvényeknek az elnevezése: Életjel ifjúsági napok. A rendezvény szervezői az elmúlt év végén megkerestek levélben, hogy jónak látnák, ha a blogom elnevezését megváltoztatnám. Mivel a rendezvény látogatói és a blogom olvasóinak egy része azonos, a szervezők nem tartják szerencsés gondolatnak, hogy én is ezt a szót használom, főleg ha némelyek nem tudnák elválasztani, és párhuzamot vonnának a két szolgálat között, a név azonosság miatt. Próbálom megérteni őket....... Levelet váltottunk, imádkoztam, és én megigértem, megváltoztatom a nevét a blogomnak. Bár sokat gondolkodtam, és ez időbe is tellett, vajon mi lenne a legmegfelelőbb elnevezés. Az életem kimondottan olyan szakaszát élem, amikor az Isten vezetésére való hagyatkozást tanulom, és napról-napra megtapasztalom, hogy lépésről lépésre vezet az Úr! Így egyenlőre a blogom új neve LÉPÉSRÖL-LÉPÉSRE, és azokról a lépésekrő fogok majd egy-egy bejegyzésben jelentkezni, amelyekre eljutottam, megértettem vagy átéltem, és másoknak is hasznára lehet. Kívánom Isten áldását a magyarországi Életjel rendezvény szervezőinek munkájára, szolgálatára, életére. Megköszönöm a türelmüket, amit felém gyakoroltak. Békességetek legyen az Úr Jézus Krisztusban!

Egy nagy lépés Attila életében!
Hálás szívvel Isten felé, írom a következő sorokat. Talán karácsonykor kezdődött, amikor a gyülekezetünkben egy evangelizációs karácsonyi alkalom volt, egy alapítvány gondozottjai és meghívott vendégekkel. Ott volt egy fiatal ember, akinek szklerózis multiplex betegséggel kell együtt élnie. Kamerával a kezében vette az alkalmat videóra, majd készített is róla egy dvd lemezt. Januárban eljött egy vasárnap délelőtt a gyülekezetünkben, és akkor közelebbről is megismerhettem Mezei Attilát. De ami még több az Úr Jézus is megszólította őt, és január végétől rendszeresen jár a gyülekezetünkbe. Isten azóta munkálja az Ő szívét, Attila szívében pedig mint a tavasz első napsugarai, egyre melegebben süt, és vílágít Isten mennyei fénye. Vasárnap már ő maga bizonyságot tett Isten hatalmáról a gyülekezetben, ahogyan a múlt héten megerősítette hitét, és kijelentette magát Attilának. Le is írta ezt a bizonyságtételét, és ajánlom mindenki figyelmébe a gyergyói gyülekezet vendégkönyvében (előbb a 7. majd utánna a 6. bejegyzés hozzá)! Ma is vannak csodák!! Olvassátok el itt! Különösen ajánlom azoknak, akik a számítástechnika területén tájékozottak, és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Lássátok Isten minden eszközt igénybe tud venni, hogy hatalmát bizonyítsa. Mert neki adatott minden hatalom mennyen és földön! Ezek mellett, Attilát még az Úr arra is indította, és felhasználta, hogy az utóbbi hetekben, egy nagyon tartalmas és kreatív weboldalt készítsen a gyülekezetünk részére. Azt is ajánlom mindenkinek figyelmébe. A Gyergyói gyülekezetről itt! Minden dicsősség a Krisztus Jézusé!!!

Mezei Attila karácsonykor a kamerával.

A héten is több helyen vannak evangelizációs napok, így Sepsiszentgyörgyön és Micskén is. Kérlek imádkozzatok, hogy ne szóljon Isten igéje hiába!

U.i. A magyarországi Életjel szervezőktől kaptam visszajelzést, így a bejelentkezési címemet a hozzájárulásukkal megtartom, ami továbbra is: http://eletjel.blogspot.com/ Köszönöm nekik is, mert így nem kell új blogot indítanom.

Hegyi prédikáció 2.

Mint azt a február 27-i, "Hegyi prédikáció" bejegyzésem végén megjegyeztem, szeretném megírni a vastagon szedett szakaszok, igei vonatkozásait is, annak a "példázatnak". Mint írtam, a hegytetőre vezető út, az indulástól az érkezésig tartalmazott olyan üzeneteket, amelyek a keresztény, újjászületett hívő ember, életútjára is jellemzőnek kell lennie.
Először is úton voltunk. Útközben megszomjaztunk. Minden élő ember úton van, és az élete folyamán szomjúhozik, -szeretetre, békességre, megértésre, boldogságra, stb. és még lehetne sorolni mindazt, amire vágynak, amit szeretnének az emberek, de még az anyagilag leggazdagabbak sem tudják megteremteni maguk számára ezekből az igazit. Ennek van egy forrása, és azt meg kell találni.
Ittunk a tiszta friss vízből: "És a ki szomjúhozik, jőjjön el; és a ki akarja, vegye az élet vizét ingyen." Jelenések 22:17 A forrás Jézus Krisztus, aki maga mint testté lett ige eljött és lakozott mi közöttünk, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. János 1:14 Számunkra, emberek számára, a a tiszta forrásvíz Istennek igéje, az evangélium, a biblia. Semmi és senki sem tudja megváltoztatni egy ember életét sem, bűntől szabad és örök életre, csak az evangélium. Így először is minden ember számára szükséges, hogy halljon róla! "Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által." Róma 10:17 Az Isten igéjét hallva, hitet nyer(het) a szomjúhozó szív, és keresni kezd. Megérti, (élet)útja nem felfelé vezet a csúcsra, hanem Isten nélkül bolyongva a végső pusztulás felé. Rá kell ébrednie bűnös állapotára, "mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék" Prédikátor 7:3, és abból szabadulni kell. Minden ember életében szükséges, hogy eljöjjön a nagy találkozás napja Jézus Krisztussal, aki segíthet megszabadulni a régi bűnös állapotból. Aki vállalta minden bűnért a büntetést, "az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt" Róma 5:8, és az Ő kín szenvedése és kifolyt vére árán, lehet a bűnöktöl, és a bűnös természettől szabad életet élni. A bűn felismerése után kell következni az őszinte bűnbánatnak, majd a bűn megvallásának, és a bűn elhagyásának. E nélkül lehetetlen dolog megtérni, új életet nyerni, újjászületni a Szentszellem által. Megszületett a döntés: Ahhoz, hogy bárki üdvösséget szerezzen, és az egyháznak, Krisztus testének tagjává legyen, egy tudatos! saját! életre szóló döntést kell hoznia: Akarja és vállalja az új életet amit csak egyedül Isten tud adni az ember számára! Majd erről bizonyságot tesz, és Krisztus példáját követeve vállalja a keresztséget, a vízalámerítést: Örök életet nyer! Jézus mondta: "Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; a ki pedig nem hisz, elkárhozik." Márk 16:16 vagy a másik helyen így: "Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben járjunk." Róma 6:4 A megszületett döntés és a megtérés után, elhagyja az ember az ő régi útjait, és új útra lép, egy új, biztos cél felé indul. Egy volt a cél: Az úton mások is haladnak, akik szintén megtértek, újjászülettek, és vették a Szentlélek drága ajándékát, kik szintén Krisztus testének tagjai, "kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában" 2.Péter 1:1 Velük együtt, egy a cél: "Elérvén hitetek célját, a lélek üdvösségét" 1.Péter 1:9 Istennek engedelmes, kitartó, hűséges, szolgáló életet élve, győztesen, eljussunk fel, az örökkévaló mennyei hazába. Azok akik több terhet hordoznak, vagy gyengébbek, lassabban jutottak előre: Ezen az úton, nem mindenki egyformán halad előre. Vannak gyengébbek, és vannak olyanok akik nagy felelősséget és terhet hordoznak. Különböző tempóban, de mindannyian egy cél felé. Nagyon fontos, hogy ezt megértsük. Mindannyian érjünk fel: A hitélet nem öncélú csupán, hanem fontos kell, hogy legyen, a másik előbb jutása, fejlődése, megérkezése. Miként az Úr Jézus is imádkozott: "Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt." János ev. 17:24 Nem volt közömbös számomra a többiek helyzete: "Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett." Ap.csel. 20:28 Nem lehetsz közömbös testvéreiddel szemben, de még az elveszett bűnösökkel szemben sem! Minden ember felé, legyen az hívő vagy hitetlen, úgy kell szolgálnod, hogy közelebb kerülhessen Istenhez, és a célhoz. Ha nem állok meg, és nem újul meg az erőm, akkor nem érek fel: A küzdelemben, harcban, a próbákban és a munkában, van úgy, hogy megfárad az aki úton van. Még Pál apostol is így ír: "Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak." Róma 15:32 Időröl - időre meg kell újulni minden hívőnek! Megújult erővel mentem tovább: Megerősödve, megtelve Isten erejével, és a tenni akarás új lendületével mehet tovább a megújult ember. "Hogy adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben." Efézus 3:16 Ha lassan is de mindenki haladt felfelé, és senki nem adta fel: Nagyon fontos mindenki életében, a folyamatos haladás, a növekedés és a kitartás. ".....félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért." Zsidók 12:1 Ezt a terhét át kellett venni, és segíteni neki, hogy tudja folytatni az utat: Vannak akik csak úgy tudnak kitartani, és tovább menni, ha segítséget kapnak a teherhordozásban. "Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét" Gal. 6:2 vagy "Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk" Róma 15:1 Másra nézett, és nem csupán a célra, emiatt egy kissé lemaradt: Vannak akik sokkal jobban tudnának haladni mint ahogy haladnak, de emberekre néznek, azok véleménye, vagy befolyása hátráltatja, akadályozza őket. "Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra..." Zsidók 12:2 Egyik szemeddel a célra, a másikkal az útra, de emberekre soha. De mindég felkeltem, erőt vettem és tovább mentem: Az út rögös, csapdát és tört állít azon az ellenség, vigyázzunk nehogy a elessünk. De ha valaki elesett álljon fel! Jöjjön az Úr Jézushoz bocsánatért,új erőért. "Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus." 1.János 2:1 "Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!" Mikeás 7:8 Többször kellett megállni és megújulni: Mint már előbb írtam, többször szükséges megújulni az indulás, és a célbaérkezés között. "Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét." Zsoltárok 104:30 Ámen.
Ma nem írom tovább, hogy nehogy túl hosszú legyen egyszerre. A következő bejegyzésben folytatom. A békeség Istene legyen veletek!

Egy levél

Isten gazdag áldását kívánom rátok!
A napokban nagyon jól elbeszélgettem egy fiatal marosvásárhelyi párral, akik nagyon szimpatikusak és nyitottak voltak. A beszélgetés alatt úgy értettem meg, hogy vágy ébredt bennük Isten felé. Ezt abból is gondolom, hogy a hétvégén míg itt voltak, kétszer is volt alkalmunk találkozni úgy, hogy ők is keresték a találkozás lehetőségét. Majd megadták az e-mail címüket, hogy írjak nekik valamit, és ezt a levelet írtam hétvégén, amit ide is bemásolok. Ezeket a gondolatokat megosztom veletek is, lehet, hogy kedves olvasóm, neked is pont aktuális ez a levél.?!
Egy ember a sivatagon átvezető karavánúton ment, és már nagyon szomjúhozott, egyre inkább érezte, hogy kell valami, ami oltja a szomját. Útjában sokan haladtak abba az irányba amerre ő, és jöttek szembe vele többen. Látta, hogy az emberek nagy része, úgy van, mint ő, majd eleped a szomjúságtól, de sehol egy olyan hely ahol a szomjukat olthatnák. Viszont találkoztak némelyekkel, akik nem gyötrődtek a szomjúság kínzó érzésétől, hanem megelégedve, felüdülve mentek útjukon. Az utazók erre felfigyeltek, és nagyon szerettek volna úgy lenni ők is, kínzó érzésektől, vágyaktól mentesen haladni az úton. Ezek az utazók megosztották a többiekkel, hogyan jutottak vízhez. A széles karavánútról egyszer-egyszer egy keskeny ösvény vezet le, és azok az ösvények mind a forráshoz vezetnek, ott tiszta friss víz van, amiből lehet inni. Ők is ott voltak, és azért nem kínozza őket a szomjúság égető kínja. Voltak, akik megértették, elhitték és a forráshoz mentek és ittak. Ők megmenekültek. Sokan nem hitték, vagy nem akarták elhinni, és szenvedve, gyötrődve, egyre gyengébben és elkeseredetten mentek tovább, még végül összeroskadtak. Ott voltak, ott mentek el a forrás mellett, de nem tértek le a széles útról, hogy megmeneküljenek. Pedig látták azokat, akik ittak, és hogy azok mások voltak. Csak menetek a sodrással, a romlásba.
Ma is így van az emberiség, mint valami nagy karaván, egy sivatagi úton. A legnagyobb értékek után szomjúhoznak, és ezek hiányoznak mindenkinek. Ezek hiánya kínzó érzésekként szakadnak ránk, és próbálnak az emberek ezektől bizonyos praktikákkal megszabadulni, vagy ezeken enyhíteni, de nem tudnak megelégedni. Bármit is tesznek, (templomba járnak, még valahogy imádkoznak is, szórakoznak, különböző élvezeteket és pénzt hajszolnak stb.) nem jön a változás, a szomjúság nem csillapodik, az erények gyengülnek, az élet igazi értékeinek mécsesei mind kialusznak, és a végére már csak romok maradnak. Ezért élni, és így leélni egy életet???? Ez lenne csupán célja a földi életnek? Nem! Mindenkinek ugyan arra van szüksége: az igazi tiszta forrásra, JÉZUS KRISZTUSRA! Meg kell állni, és nem szabad tovább sodródni a tömeggel, lehet, hogy a következő ösvény, útelágazás, a te életednek sorsfordítója lehet. Jöjj a forráshoz, és meríts!! Ez a békességnek, az örömnek, a szabadságnak, a reménynek, bölcsességnek, a SZERETETNEK a forrása. Ugye milyen szép és kívánatos erények? Talán túl szépen hangzik, de kérdezem: melyik az ezek közül, amelyikre neked nincs szükséged, vagy amelyikre, nem tartasz igényt? Gondolom, nem tolnád félre egyiket sem. Nem vagy messze tőle, és a tied is lehet. Ez mindenkié, és bárki jöhet, meríthet és megváltozik az élete. Ez biztos! Ezt csak el kell hinni, és néhány lépést tenni! Az Úr Jézus most is ott van melletted, és akarja adni neked. Fogadd el, Ő téged is nagyon szeret! Annyira, hogy helyetted vállalta a kereszthalált, és már minden bűnödért és hibádért, tévedésedért, előre elszenvedte a büntetést. Mert annyira szeretett, és nem akarja, hogy szomjúhozz!"Az ünnep utolsó nagy napján pedig felállt Jézus és kiáltott mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám és igyék!" Téged is hív! Én is ennél a forrásnál jártam, és változott meg az életem. Ez ingyen van!!

A héten is több gyülekezetben evangelizációs alkalmak vannak. Kérlek imádkozzatok ezekért az alakmakért: Barót, Kécz, Kézdivásárhely, Homoródszentmárton, Erdőszentgyörgy, Héderfája és szombaton este Kiskőrösön. Ezekről tudok személyesen, de kérem az Úr Jézust, áldja meg igéjét, ezeken a helyeken, és mindenütt ahol hirdetik és hallgatják.




A tavasz érkezik, ezek a barkák már azt jelzik.