2010. április 29., csütörtök

A szeretet hatalma, kontra karhatalom

Mint arról már írtam, ez év január eleje óta, rendszeresen járunk a gyergyói romák közé, ahol tapasztalhatjuk Isten munkálkodó hatalmát. Az első hetekben, szombat esténként kezdtünk menni, és ötven-hatvan felnőtt, valamint szinte ugyanennyi gyermek jött, és jön az alkalmakra. A feleségem külön foglakozik a gyermekekkel. Az Isten szeretete kiáradt rájuk, amit ők nagyon éheznek, és megragadta őket, e drága hatalom. A szeretet hatalma, olyan kegyelemmel veszi őket körül, hogy már több mint tízen döntötték el, hogy ők nem karanak Isten szeretete nélkül élni. Csodálkozom azon, ahogy változik az életük. Többen szabadultak meg szenvedélyeiktől, és azoknak az életvitelére is kihat, akik még nem döntöttek. A vágy és az éhség akkora, hogy nem elég nekik egy héten csak egy Istentisztelet. Már heti háromszor kell mennem. Szerda este elkezdtük a törekvők bibliaóráját, ahova csak azok jöhetnek, akik már eldöntötték, hogy ők követik Jézust. Akikkel már imádkoztunk, ha nem is születtek még újjá, de hoztak egy döntést Krisztus mellett. Tíz - tizenöt között vannak minden szerdán. Valamint vasárnap este is járok ki, akkor felnőttek-gyermekek együtt vannak. A romatelepet, itt téglagyárnak nevezik. Vannak a városban még romák, és már azok közül is többen kezdtek járni. Mindezt Isten végzi, és övé minden dicsősség. Viszont a városban is érzékelik egyesek, a romák életében elindult valami változás. De mintha nem mindenki venné ezt jó néven. Decemberben, mikor Isten indított bennünket arra, hogy szolgáljunk a romák felé, a városban az emberek és a hatóság részéről, nagyon ellenséges, elutasító és kiközösítő indulat volt feléjük. Nem ok nélkül. Sok bajt, fájdalmat okoztak a helyi embereknek. De most, mikor ezek az emberek Isten érintésére, és szavára hallgatva, kezdenek megváltozni, mintha némelyeket irritálna ez, és kezdenek provokatívan viselkedni. Húsvétkor rendőrök igazoltattak közülük egyeseket, és megkérdezte az egyik: 

-Mi van, a romák már nem isznak?

A válasz: -Nem. Tudja mi meg akarunk változni, és Istenhez tértünk. 

Mire a kérdező: -Ne csináljátok, ha így folytatjátok nem lesz munkánk...... a többit nem írom ki, mert nem akarok bajba kerülni.

Tegnap reggel fél hatkor a karhatalom emberei verték fel a roma telepet, és az ágyból kiugrasztva mindenkit, a személyazonosságukat ellenőrizték. Szinte mindenkinek ugyan azt a kérdést tették fel: -Maguk is hívők lettek? Többen azt válaszolták: -Igen, mások, hogy: -Adja meg az Isten, hogy azok tudjunk lenni. Egyikük házába az alábbi párbeszéd zajlott le, ami egyébként hasonló módon történt másutt is. 

-Miért akarnak maguk mind hívők lenni?

-Mert jár ide Zsolt bácsi(engem ott mindenki így nevez) és elmondta hogy Isten minket is szeret, és mi befogadtuk a szívünkbe a szeretetet.

-Az a Zsolt bácsi egy tolvaj, hazug, csaló ember- jött a válasz.

Erre az asszony elkezdett imádkozni: -Istenem bocsáss meg neki, nem tudja mit beszél.

- Maga meg mit motyog? 

- Magáért imádkozok.

- Mennyi pénzt ad maguknak, vagy mennyi paplant, hogy átálljanak?

- Nekünk nem ad semmit, csak az igét meg az imát, de nem is kell, mert az Isten mindent megad nekünk.

-Milyen vallású?

- Baptista.

- Jaj, tudják, hogy az rosszabb mint a jehovista vallás!

Ilyen és ehhez hasonló módon zajlott beszélgetések hangzottak el tegnap több helyen is a városban, a romák között, de nem csak a téglagyári telepen. Ezek után, már nem is volt furcsa, hogy este nyolc órakor mikor mentem, az iskolától ahol szoktunk gyülekezni, mintegy hetven-nyolcvan méterre, egy rendőr autó állt, benne két hatósági személlyel, úgy behúzva az udvarral szemebe, hogy ott láthassák a mozgást. A romák mondták, hogy kb. háromnegyed nyolckor érkeztek, és miután megjöttünk, úgy tíz perc múlva távoztak. Az talán csak épp a véletlen műve, hogy mikor hazaértem, a blokkunk előtt is sétált két egyenruhás....... A szeretet hatlama bár őket is megragadná és megváltoztatná. Azt kívánom, és kérem is, hogy Isten kegyelme és irgalmas szeretete még inkább áradjon ki, és legyen nagyon nyílvánvaló, megragadható, hogy sok ember életében hozzon áttörést, és Isten nevére dicsősséget.

2010. április 8., csütörtök

Gondolatok - húsvét után (is)

Az evangélium ereje

„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére…..” Róma 1:16

Az evangélium jelentése: jó hír, örömhír. Ahol evangéliumot hirdetnek, hallgatnak, olvasnak, ott az ember, biztosan valamilyen jó hír birtokosává válik. Az evangélium mindég örvendetes dolgokat, lehetőségeket, ígéreteket tartalmazó információkat közvetít. Olyanokat, amelyek meghatározóan befolyásolhatják az életünket.

Az újszövetségben, az evangélium, Isten által az ember számára meghirdetett, és kinyilatkoztatott jó hírt jelenti. Erre a jó hírre, mindennél nagyobb szüksége volt, az Istentől elszakadt, bűneiben és annak következményeiben, nyomorgó és raboskodó emberiségünknek. Igen, a bűn zsoldosaiként, nyugtalanul, reménytelenül, a félelmek hatalmaskodó sötét hullámain sodródó, a gonosz elnyomásának igáit viselő, és azoktól szabadulni képtelen embernek, csak egy helyről, Istentől jöhetett a megoldást jelentő jó hír. Ez az evangélium pedig kijelentetett a mi számunkra, Isten hatalmával és erejével, Jézus Krisztus által először, majd szolgái által, akikre bízta azt, és a Szentíráson keresztül minden ember számára. Az evangélium Isten szerető szívéből ered, amit teremtő és életet adó szavaival közölt, hatalmával, és igazságának erejével erősített meg, és annak mind e mai napig, megingathatatlan hitelességet biztosít, hogy minden úgy is lett, amint azt Isten kijelentette.

Az evangélium, Jézus Krisztus halálában és feltámadásában lett érvényesítve a számunkra. Mindaz, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadási és a pünkösdi események, olyan természetfeletti, az Isten erejének megnyilvánulásával történtek, hogy megtörték a gonosz felettünk gyakorolt egyeduralmát, és feltárta előttünk, a szabadulás lehetőségét és útját. Jézus Krisztus élete árán, biztosított az üdvösség evangéliumának erőt. Az Ő keresztjéről szóló beszéd, Istennek ereje azoknak, akik hisznek benne, és megtartatnak. Az Ő feltámadásának ereje, mint a hatalom legnagyobb megnyilvánulása, amelyet valaha a világmindenség látott, minden hívőnek rendelkezésére áll, hogy hit által magáévá tegye. A Szentlélek, akit Ő küldött el, adja a nélkülözhetetlen erőt a bizonyságtételhez.

A kegyelem evangéliuma, igazán jó hírt közvetít minden ember számára. Van visszaút Istenhez, van kiút a reménytelen életből, van út az Isten országába. Van váltságdíj, bűneink büntetése helyett, van újra kezdésre lehetősége az elrontott életű embernek, van erő, amelyik üdvözíteni tudja az Istenhez megtérő szívet. Óh, milyen fontos, és szükséges, hogy mindenki hallja meg! Ne szégyelld, ne szégyelljük az evangéliumot, mert ott van szükség ahol élünk, mozgunk, megfordulunk, arra, hogy az emberek megtudják a számukra oly fontos üzenetet. Gyakran félelmek némítanak el, és attól tartunk, vajon milyen lesz a fogadtatás. Ne félj, mert Istennek ereje és hatalma munkálja annak hatását. Bár némelyeknek bolondság, másoknak botránkozás, megvetést, ellenállást és gúnyt is kiválthat egyesekből, de lesznek, akik örömmel veszik, és üdvözülnek általa. A mindenható Isten, ma is mennyei erejével gondoskodik arról, hogy akik hittel, és tiszta szívvel hirdetik, azok megtapasztalják, a Szentlélek támogatását, és akik hallgatják, meggyőződhessenek, hogy Isten szavait hallják. Isten lehetővé tette, hogy a világmindenség legnagyobb hatalmával és erejével támogatott ügyet szolgáljuk, az evangéliumot hirdessük, másoknak adjuk tovább. Ezt vállalni kell, ezt tenni kell, hirdetni, mondani kell őszintén, és akkor érezni fogod, hogy nem a te erőd, mert az nagyon kevés, hanem az Ő ereje végzi a munkát. Az evangélium Istennek ereje, és csak ez képes életet menteni, megjobbítani, és hitet adni az üdvösségre. Te mit teszel, szégyelled és hallgatsz, elrejted barátaid, rokonaid, embertársaid elől, akinek hallaniuk kellene, vagy vállalod, hirdeted és elmondod, együttműködsz Istennel? Tegyünk úgy, mint Pál apostol: Nem szégyellem, vállalom, mert tudom, ez Istennek ereje minden benne hívőnek üdvösségre!

2010. április 7., szerda

Húsvéti örömök

Számunkra húsvét legnagyobb öröme, hogy Jézus feltámadt és él, és mi is Vele együtt feltámadhatunk és élhetünk, ha Vele együtt meghaltunk. II.Timótheus 2:11 Ezen a húsvéton is ez a legnagyobb örömöm, hogy Jézus bennem él, és megváltoztatta életemet, új irányt, értelemt, reményt adott nekem is, a feltámadott Jézussal való, személyes találkozás. A másik örömöm, hogy megújított és megerősített a feltámadás erejével, és hála neki, hogy nem csak engem, mást is, aki érezte ennek szükségét, és megalázva magát kérte, ezért imádkozott. Azonkívül az ünnepi örömök között még megemlítem, a szombat esti roma alkalmat, ahol hároman jöttek terheikkel a kereszthez, és megértve, hogy Jézus az ő bűneikért is meghalt, vallották meg azokat, és kérték Isten kegyelmét. Hiszem látható is lesz a változás. Öröm volt hétfőn délután Maroshévízen (Toplicán), ahol a kis misszió, eddig talán soha nem látott létszámba ünnepelhetett. Több mint húsz felnőtt, plusz a gyermekek lehettünk együtt, mivel vendégek is jöttek, (Böjte László és felesége Goroszlóról) és Gyergyóból is többen jöttünk el, valamint a helyi tagok és barátkozók is majdnem mindannyian el tudtak jönni. Alig fértünk be Erzsike lakásába. Áldott közösségi alkalmaink voltak az ünnepek alatt, az Úr munkálja bennünk a húsvéti üzeneteket.


Akik Maroshévízen együtt voltunk húsvét másnapján 


Lassab is, gyengébb is...

....de olcsóbb is, az új internet kapcsolatunk. Újra van internetünk, igaz, a levelezésünk egyenlőre nem működik. Március 29.-e óta, nem kaptam meg az e-maileket. Itt is üzenem mindenkinek, hogy a novakzsoltt@gmail.com címre írjon inkább, (figyelembe véve itt a nevem két tt-vel kell írni, mert csak akkor fogom én megkapni) mert ahhoz hamarabb hozzáférek. Áldott hetet kívánok mindenkinek!