A másik alkalom, december 28.-án volt, amely életem egyik legmeghatározóbb és legemlékezetesebb napja volt. Ugyanis ezen a napon történt, hogy Isten és emberek előtt, lelkimunkára, misszionáriusi szolgálatra avattak fel, a gyergyószentmiklósi gyülekezetben. Mint ismert, Isten akaratából 2007. december 8.-án, családommal Gyergyószentmiklósra költöztem, ahol azóta, a helyi gyülekezetben, valamint Maroshévízen (Toplicán) és Borszéken végzünk lelkimunkát. Ez év őszén, a székelyföldi lelkipásztor testvérek közül, voltak akik kezdeményezték a felavatásomat, itt ahol jelenleg is szolgálok. Én is, és hiszem ők is, imádkoztunk és kértük Isten vezetését. Mi amikor a feleségemmel imádkoztunk, az Úrtól a Királyok I. könyve 1rész, 32 versétől kezdődő igeszakaszt kaptuk, és megértettük, hogy Isten akaratának engedünk akkor, amikor ezt a szolgálatot ilyen formában vállaljuk. Így november 24.-én, a székelyföldi misszókerületi vezetőséggel, a Hargita táborban történt találkozásunkkor, a vezetőség tagjai id.Veress Ernő testvérrel és velem egyetértve, és ebben megnyugodva úgy döntött, hogy a múlt év utolsó vasárnapján, felavatnak erre a szolgálatra. Az Úr Jézus kegyelméből, erre az alkalomra került sor, az elmúlt vasárnap. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy úgy rendelte, hogy itt, ezen a helyen történhetett meg, a szolgálatra való felavatásom. Végig úgy érezhettem, hogy minden az Ő drága Szentlelkének vezetése alatt van. Hálás vagyok azokért a testvérekért akik ott voltak, akik tanúi voltak ennek, a számunkra fontos eseménynek, akik együtt imádkoztak velünk, akik szolgáltak, és akik velünk együtt Urunk áldásában részesülhettek. Számomra míg élek felejthetetlen nap lesz 2008. december 28.-a.
Röviden leírom, ennek az áldott napnak az eseményeit:
Reggel az imárabuzdítás szolgálatát id.Máté Zoltán gyülekezeti vén (Székelymúzsna) testvér a 29. Zsoltár 1-4 versei, majd ifj. Veress Ernő lelkipásztor (Székelykeresztúr) testvér a Róma 5:1 alapján végezte, amelyet buzgó imák követtek.
Azután id.Veress Ernő lelkipásztor tetsvér szólt az összegyűltekhez, majd Kelemen J. Sándor lelkipásztor (Marosvásárhely) vezetésével kezdődött az avatási istentisztelet.
Ezután Kiss Zoltán lelkipásztor testvérem (Sepsiszentgyörgy) hirdette az igét a II. Mózes 3:1-12 alapján, amint Mózest szolgálatra elhívta Isten. 
Ezután én olvastam fel az önéletrajzomat, és osztottam meg a jelenlevőkkel megtérésem, elhívásom, és küldetésem bizonyság tételét. Ezt követően, az avatóbizottság hitelvi kérdéseire kellett, a gyülekezet előtt nyílvánosan válaszolnom. A kérdések a következőek voltak:MIT HISZEL:
Tőtős János (az avató bizottság elnöke, lelkipásztor Erdőszentgyörgy) - ISTENRŐL
id.Veress Ernő - AZ EMBERRŐL
Kiss Zoltán - A MEGVÁLTÁSRÓL
ifj.Veress Ernő - A GYÜLEKEZETRŐL
Veress Efraim (lelkipásztor Érszőlős) - AZ ELJÖVENDŐ DOLGOKRÓL
Miután a feltett kérdésekre válaszoltam, következett a kézrátétellel való imádkozás, melyet az avatóbizottság - hat lelkipásztor testvér - végzett, és a gyülekezet is velünk imádkozott.
Az imádkozás után köszöntéseket adtak át, és igékkel buzdítottak erdélyi és magyarországi testvérek. János Csaba kovásznai(Ap.csel 16:9-10), Simon András homoródszentmártoni(Kolossé 4:17) lelkipásztorok, valamint Fehér Tamás(II.Timótheus 2:3) és Földes István(János ev. 1:7) a magyarországi Életház misszió munkatársai(m) köszöntöttek, és bátorítottak. id. Földes István, szintén az Életház misszió munkatársa egy szép verset mondott el. 
Mindannyiunk örömére, és Istenünk dicsősségére énekeltek több éneket, a Sepsiszentgyörgyről és Csernátonból érkezett testvérek, alkalmi kórusa. Nagyon szépen szolgálnak. 
Nagyon sok helyről érkeztek vendégeink: Magyarországról, Szlovákiából, Erdélyből, és Gyegyóból a városból is. Külön öröm volt számomra, hogy többen el tudtak jönni Maroshévízről és Borszékről is. Jó volt látni, ahogy a mi imaházunk teljesen megtelt. Azért imádkozunk, és azt kérjük az Úrtól, hogy Gyergyóiakkal is teljen meg így.
A délelőtti áldott istentisztelet után, együtt ebédeltünk, majd délután három órától folytatódott együttlétünk. A délutáni alkalommal én kezdtem az igei szolgálatot a fent említett igék alapján a Kolossé 4:3-4 -ből. 
Ezt követően, újabb köszöntések és bizonyságtételek hangzottak el, édesanyám, Svrakáné Zsuzsi, Törökné Mészáros Erika, Lőrinczi Gyula, Kiss Judit, és Tőtős János részéről, bátorításul és buzdításul.
Az alkalom zárásaként, Veress Efraim testvérem hirdette az áldott igét, a Máté ev. 14:22-33 alapján. (Sajnos Efraimról nem tudok olyan képet feltenni, amikor éppen szolgált, mert gondolom ekkorra már lemerültek a fényképezőgépek, mert ugyan három helyről is kaptam fotókt, egyiken sem találtam.) Az alkalom végén, még Szántó Dániel, Mezei Attila, és István József tesvérek szóltak pár szót, mindenki lelkesítésére. 
Ez a "rövid" beszámoló is bizonysága annak, hogy áldott időt adott nekünk az Úr! És valóban, ettől sokkal többet kaptunk, mint amit itt meg tudtam jelentetni."Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak!
Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére;
Mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!"
Az örökkévaló Istené minden dicsősség, hogy ezen a napon így lehettünk együtt. Az alkalom után is, még hosszan beszélgettek a testvérek egymással, és jó volt, hogy senki nem sietett haza. Adjon az Úr, még sok ilyen kedves alkalmakat.
Azért számoltam be erről az alkalomról ilyen részletessen fotókkal, mert tudom, hogy sokan várták olyanok, akik csak így szerezhetnek tudomást az itt történtekről.
Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, hogy tudjuk ezt a felelősségteljes feladatot, szolgálatot, hűen, Isten akarata szerint, kitartóan, a Szentlélek vezetésével, isteni bölcsességgel, és az Ő erejével végezni és elvégezni. Hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, a mint nékem szólnom kell.
Az Úr szava erős, az Úr szava fenséges!
Az Úr szava erős, az Úr szava fenséges!
Áldott legyen az Ő szent neve!!
