Az imént kaptam, egy linket, amelyik egy magukat kereszténynek nevező, neves énekesek videóklippjét volt hivatott megjeleníteni. Még a küldő, azt is megjegyezte, hogy mennyire élvezi ezt a "komédiát", mert csak annak tudom nevezni. Egyszer már írtam bejegyzést a dicsőítésekkel kapcsolatosan, az sem aratott osztatlan sikert. De mint olyan ember, aki Isten kegyelméből kaptam énekeket, amiket megírhattam, és nap mint nap dicsőthetem az én Megváltómat, nagyon elszomorodok, amikor látom a gyülekezeteket, és azoknak tagjait, a világ módjait, és módszereit utánozva, nem Istent dicsérve, hanem magukat és másokat szórakoztatva visszaélni a lehetőségeikkel. Dr. Simonfalvi Lajos bibliaiskolai tanárom szavai jutnak az eszembe: "Ami nem építi a testvéremet, abba hiába vagyok szabad. Ne rendezzetek szórakoztató istentiszteleteket. A szórakoztatást a világ magasabb szinvonalon csinálja, csak rossz tartalommal." Igaza van. Mindaz, ami csak testies jóérzéseket váltanak ki belőlünk, vagy másokban esetleg ellenérzéseket, azok csak hiábavaló ámítások, tartalmatlan emberi erőlködések és próbálkozások, amelyek sohasem lesznek eszközök Isten országának építésében. Ahol Isten Lelke jelen van, ott az igazi szabadság, amely önmagában garancia a minőségi, evangéliumi változások, növekedések, megszentelődések, megtérések megvalósulásához. Ebbe nem kell semmilyen eszközöket, módszereket kölcsönöznünk, az Istent magából kiszorító, és elutasító világtól, mert garantált a "minőség" romlása és a személyes vagy közösségi hanyatlás. Azt hiszem, gondolataim vegyes érzelmeket fakaszthatnak azokba, akik ezt a bejegyzést olvassák, többen talán gondolva azt, hogy mit akar ez a csácsogó. De álljanak itt, egy nálam sokkal hitelesebb ember sorai, aki több mint 12o éve írta az alábbi gondolatokat, amivel én is teljes mértékben egyet értek. Hol volt akkor még a mi elkorcsosodott, megalkuvásokkal teli, világias keresztény világunk? De azok az igazságok, mint Isten minden igazságai, ma is megállnak, érvényesek, örök érvényűek. C.H.Spurgeon élete, hite, szolgálata hiteles volt. Ő az idézett írás szerzője.
Missziós Mulattatók
Bűn tanyázik az Úr követőinek táborában, oly kirívóan arcátlanul, hogy a legrövidlátóbbik előtt sem maradhat észrevétlen. Az elmúlt pár év folyamán ez a bűn rendellenes mértékben növekedett meg. Úgy hatott, mint az egész tésztát megerjesztő kovász. Az ördög ritkán végez agyafúrtabb munkát, minthogy elhiteti az egyházzal, hogy missziójának része az emberek szórakoztatása – megnyerésük érdekében. A puritánok bátor evangélium-hirdetésétől az egyház fokozatosan tompította bizonyságtételét, majd rákacsintott kora frivolitásaira és mentegetni kezdte őket. Azután eltűrte jelenlétüket a falain belül. Most pedig azonosul velük a tömegek elérésének céljából. Az első ellenvetésem, hogy a Szentírás sehol sem beszél az emberek szórakoztatásáról, mint az egyház feladatáról. Ha keresztyén cselekedet lenne, akkor miért nem szólt róla Krisztus? "Menjetek szerte a világba és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." Az üzenet teljesen világos. Megtörténhetett volna, hogy hozzáteszi: "és mulatassátok azokat, akiknek nincs gusztusa az evangéliumra". Ilyen szavakat azonban nem találunk. Ilyesmi Jézusnak nem jutott eszébe. Nézzük csak újra: "adott némelyeket apostolokul, prófétákul, másokat pásztorokul és tanítókul a szolgálat végzésére". Hogy kerülnek ide a mulattatók? A Szentlélek hallgat róluk. A prófétákat vajon azért üldözték, mert szórakoztatták az embereket vagy, mert a mulattatást visszautasították? A koncerteknek nincsenek mártírjai. Ismét mondom, a szórakoztatás kibékíthetetlen ellentmondásban áll Krisztus és apostolai életével, tanításával. Mi volt az egyház hozzáállása a világhoz? "Ti vagytok a föld sója" – nem édes cukorkája – amit a világ kiköp, és nem nyel le. Rövid és éles volt a kijelentés: "Temessék el a halottak a halottaikat". Jézus halálosan komolyan gondolta ezt. Krisztus sokkal népszerűbb lehetett volna – amikor tanítványait kiküldte –, ha több színpompás és kellemes elemet hoz divatba missziójában. Nem hallottam, hogy azt mondta volna: "szaladjatok ezek után az emberek után, Péter, és mondjátok meg nekik, holnap más stílusú lesz az istentiszteletünk, rövid és megnyerő, kis prédikációval fogunk kellemes estét rendezni az embereknek. Mondd meg nekik, hogy biztosan élvezni fogják. Siess, Péter, valahogy meg kell fognunk az embereket!" Jézus sajnálta a bűnösöket, sóhajtott és zokogott felettük, de soha nem akarta szórakoztatni őket. Az újszövetségi levelekben is hiába keresnénk bárhol az evangéliumi szórakoztatást. Azok üzenete más: "gyertek ki, maradjatok kint, maradjatok kint tisztán!" Az olyan megközelítés, ahol ezek közül valamelyik hiányzik: becsapás. A levelek szerzői feltétel nélkül megbíztak az evangéliumban, és semmilyen más fegyvert nem használtak. Miután Pétert és Jánost bebörtönözték prédikációjuk miatt, az egyház imaalkalmat tartott, de nem ezt imádkozták: "Uram, adjad a te szolgáidnak, hogy egy kis ártatlan kikapcsolódás révén, bölcsen és másoktól eltérően mutathassuk meg ezeknek az embereknek, milyen boldogok vagyunk." Hacsak nem hagyták abba Krisztus prédikálását, nem volt idejük mulatságokat szervezni. Az üldöztetés által szétszórattak, mindenhova elmentek az evangéliumot prédikálni. "Feje tetejére állították a világot." Ez a különbség! Uram, tisztítsd meg Egyházadat minden rothadástól és szeméttől, amelyet az ördög varrt a nyakába, és vigyél vissza minket az apostoli módszerekhez. Ha megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mulattatás missziója nem éri el a remélt végeredményt. Hatása romboló a megtértek körében. Lássuk csak, hadd jöjjenek elő azok a nemtörődöm és szidalmazó emberek – akik hálásak Istennek, mert az Egyház találkozott velük félúton –, hogy beszéljenek és tegyenek bizonyságot! Hadd jöjjenek a megfáradtak, akik békességet találtak valamelyik koncerten, hogy ne hallgassanak! Hadd jöjjenek a részegesek is, akik számára a színházi szórakozás Istentől rendelt láncszem volt megtérésük folyamatában, és álljanak fel közöttünk! – Senki nincs, aki ezekre a felszólításokra jelentkezne, mert a szórakoztatás missziója nem eredményez megtérteket. Szolgálatunk számára a legégetőbb szükség, hogy a hívő tudomány összeforrjon az elmélyült lelkiséggel, mert az egyik úgy fakad a másikból, mint gyümölcs a gyökérből. Biblikus tanításra van szükség, olyan mélyen megértettre és megéltre, hogy az tűzbe hozza az embereket.
C. H. Spurgeon (Ford.: W. I.)
amire nagyon büszkék az ott lakók. Viszont, sajnos úgy tűnik, hogy szép nagy templomuk van, de Istenük nincs. Mert a gyümölcseikről ismerik meg a fát. Ezelőtt úgy 8-1o hónappal az Úr szívemre helyezte ezt a helységet, és imádkoztunk érte, most pedig ajtó látszik nyílani, és hisszük, Isten meglátogatja ezt a várost is az evangélium erejével, és változást hoz még, sok ember életébe. Ezzel egyidőben, még egy ajtó nyílik, Csíkkarcfalván, ahová szintén eljárok minden héten, és már van három család, akik szívesen fogadnak, és hallgatják az evangéliumot, valamint, már Gyergyóba is bejöttek a gyülekezetbe, van aki már többször is, és egy asszony, döntött is az Úr Jézus mellett. Most ott is, egy helyet kell keresnünk, ahol együtt tudnánk gyülekezni. Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, mert kegyelemre, erőre, bölcsességre van szükségünk, és ha Isten építi a várost, akkor nem hiába az építők munkája sem. Nagyon gyenge alkalmatlan szolgái vagyunk az Úrnak, akik minden nap rá vagyunk szorulva Isten kegyelmére. De nagyon hálás vagyok Istennek, hogy szemeimmel láthatom, ahogy munkálkodik. 
Függelék.
9 hónapja
