2010. január 21., csütörtök

Üres kezek - üres szívek

Nagyon sok ember kezéből, szívéből hiányzik az, amiről egy énekben így van megfogalmazva: "Ez ad vigaszt a gond és baj között; Nincs vész, mely régi fényét elfedje; A fáradt vándort ez enyhíti meg; Gyógyító ír ez bármilyen sebekre; Ez szüntet kínt, ez gyógyít beteget; Abban taláom Jézus életét, Ki értünk adta őnmagát keresztre, és Aki legyőzte lelkünk ellenét; Mely megmutatja a legjobb Atyát, Ki a bűnöst méltatja kegyelemre, Aki értünk adta egyszülött Fiát; Szava balzsamdús, mely örömkönnyekre fakaszt, és hálára indít Isten iránt; A szűk kapun át, minket ez vezet; Az Úr iránt ez indít tiszteletre; Benne foglaltatik minden igéret, parancs és a szeretet. Ez az Isten szava, a Biblia, melynek kell ma is, hogy ragyogjaon a fénye. De nem tud ragyogni ott, ahol nincs. Ott ahol nics a kezekbe, nem tud bekerülni, Isten átformáló, életet adó szava a szívekbe. Tegnap, szinte szórol-szóra teljesedett be, az ének szava minkor egy családdal találkoztam. Isten egy számomra ismeretlen család házába vezetett be, majd beszélgetni kezdtünk, és én bizonyságot tettem Jézus Krisztusról. Majd a férfi, aki nagyon figyelmesen hallgatott, kérte, hozzak nekik egy bibliát. Persze örömmel ígértem meg, de döbbenten hallgattam, mikor elmondta, hogy szerinte alig van a faluba valaki, akinek van bibliája. Isten újra megelevenítette bennem, a népnek bibliára van szüksége. Ezért napról napra látom egyre fontosabbnak azt, hogy bibliákat tudjunk adni az embereknek. Az esti bibliaórán, a gyülekezettel úgy határoztunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten, valamennyi bibliát fogunk vásárolni, és a jövő héten el is megyünk érte, mert ez minden egyébnél fontossabb most itt a misszióba. Már láthatjuk áldásait, a néhány héttel ezelőtt osztott bibliáknak, mert van olyan hely, és család, akiket azóta Isten megszólított, nekünk pedig ajtót nyitott az evangélium hirdetésére. Különösen nagy öröm számunkra, hogy immár negyedik hete, van lehetőségünk járni Gyergyó Ditróba, egy család fogad bennünket szívesen, és nyitottak hallgatni az Isten igéjét. Ditróról, azt kell tudni, hogy nagyon kemény szívű emberek lakják, és ebből kifolyólag, nagyon nehéz élet és család sorsok vannak. A bántalmazás, az erőszak, az iszákosság, mindennapos szintű, és nagy károkat okozott. Nagyon sok elkeseredett, boldogtalan, reményvesztett, életű ember lakik ott. Ezenkívül, van egy kéttornyú, 75 m toronymagasságú, 56 m hosszú, 23 m széles, 1000 ülő- és 2000 állóhellyel bíró templomuk,  

amire nagyon büszkék az ott lakók. Viszont, sajnos úgy tűnik, hogy szép nagy templomuk van, de Istenük nincs. Mert a gyümölcseikről ismerik meg a fát. Ezelőtt úgy 8-1o hónappal az Úr szívemre helyezte ezt a helységet, és imádkoztunk érte, most pedig ajtó látszik nyílani, és hisszük, Isten meglátogatja ezt a várost is az evangélium erejével, és változást hoz még, sok ember életébe. Ezzel egyidőben, még egy ajtó nyílik, Csíkkarcfalván, ahová szintén eljárok minden héten, és már van három család, akik szívesen fogadnak, és hallgatják az evangéliumot, valamint, már Gyergyóba is bejöttek a gyülekezetbe, van aki már többször is, és egy asszony, döntött is az Úr Jézus mellett. Most ott is, egy helyet kell keresnünk, ahol együtt tudnánk gyülekezni. Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, mert kegyelemre, erőre, bölcsességre van szükségünk, és ha Isten építi a várost, akkor nem hiába az építők munkája sem. Nagyon gyenge alkalmatlan szolgái vagyunk az Úrnak, akik minden nap rá vagyunk szorulva Isten kegyelmére. De nagyon hálás vagyok Istennek, hogy szemeimmel láthatom, ahogy munkálkodik. 

Köszönjük, az értünk elmondott imádságaitokat. 

Kell, ma is kell a kegyelem!

Minden dicsősség, és dicséret a Krsztus Jézusé!

5 megjegyzés:

iri írta...

Aldott legyen az Ur es adjon hatalmas aratast Ditroban!

Anna írta...

Imádkozunk!

Névtelen írta...

Az Ur nem hiába hívott titeket a Székelyföldre,
Imádkozunk a további győzelemért
Tőtős J.

tagskie írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Zsotza írta...

A vallásosságból a legnehezebb megtérni! Az ÚR Jézus áldása kísérje a Ditrói missziót!