2009. május 28., csütörtök

Ajánlom mindenkinek

Tőtős János erdőszentgyörgyi baptista lelkipásztor, Korai eső keresztény verses kötetét, amely, az alábbi címen, mostmár teljes egészében, az interneten is olvasható. Nagyon szép, a Szentlélektől ihletett tartalommal megáldott versek, melyeken keresztül bátorítást, vígasztalást, útbaigazítást adott esetben figyelmeztetést kaphatunk, szellemünk épülésére. Tudom sokan olvasták már a kötetet könyv formájában, de most még szélesebb körben elérhető itt az interneten. Egy igazán értékes kötet, amit tovább lehet ajánlani. Hiszem áldás lesz mindazoknak akik olvassák, és akik hallgatják. 

Ide kattintva olvashatod.

2009. május 27., szerda

Ünnepi ünnep

Gyülekezeteink, ünnepekre készülnek. Vasárnap természetesen, mindenütt Pünkösdöi istentisztelet lesz, de Gyergyóban Isten kegyelméből, bemerítési ünnepünk is lesz. Még nincs egy éve, hogy az Úr, úgy vezetett minket, Toplicán azaz Maroshévízen kezdjünk missziózni, - a részletek itt olvashatók - és február 10-én, ketten átadták az életüket az Úr Jézusnak. Nagyon hálásak vagyunk Istennek az ő életükért, és azért, amit az Úr végzett bennük azóta. Erzsikének és Enikőnek lesz a bizonyságtétele vasárnap Gyergyóban, valamint az igét megértve fognak a vízalámerítéssel bizonyságot tenni arról, hogy meghaltak a régi életüknek, és feltámadtak egy új életre Krisztusban. "Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból." Kolossé 2:12 Imádkozzatok értük, hogy legyenek Jézus hűséges tanítványai, és teremjenek maradandó gyümölcsöket és megdicsőüljön életükben Isten neve! "Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim."  János ev. 15:8 Azért is imádkozzunk, hogy bár ezen az ünnepen lenne egy ember, aki megnyitná szívét az ige előtt, és átformálhatná az életét, és nyerne üdvösséget.

Halgasd meg Uram!

2009. május 22., péntek

Azon gondolkodtam

Azon gondolkodtam tegnap, míg az Úr kegyelméből, háromszor volt alkalmam szolgálni a gyülekezeteinkben, a menybenetelről megemlékezve, hogy nem vagyunk-e az ünnepek értelemezésével is zavarban mi emberek. És nem e, a világ fejedelme próbálja elhomályosítani Isten fiának nagyságát és dicsőségét, és az emberekre bízott igazságok értékét és fontosságát, valamint ígéreteinek ismeretét, és azok beteljesedésének várását? Ugyanis, azt érzem, hogy az Úr Jézus életének utolsó földi napja, tehát a menybemenetelének a napja, semmi képpen sem bír kisebb jelentőséggel, mint a földrejövetelének napja, tehát a karácsony. Nagyon is fontos erre a napra emlékezni, amikor a megváltás tökéletes művét befejezve, adta nekünk ígéreteit, és bízott meg bennünket, tanítványait, az általa megkezdet munka folytatására. De a gonosz, nem akarja, hogy e világ, tudomást szerezzen arról, hogy a jászolban megszületett gyermek, megdicsőülve, diadalmasan távozott, és hogy mielőtt elment azt mondta, hogy "Aki hisz, és megkeresztelkedik üdvözül, és aki nem hisz elkárhozik." Valamint azt, hogy vissza fog jönni, és ez hamar lesz, és csak azok reménykedhetnek irgalmában, akik elfogadták a felkínált kegyelmet, vérében megtisztult a lelkük, akik tanítványokká lettek, akiknek Ő Atyjuk lett, ők pedig gyermekei. Inkább arra terelte a figyelmet, hogy az aranyos kis gyermek jézuskát lássák az emberek, és azzal maradjanak. A világ megünnepli nagy pompával Jézus születését, de szinte szó nélkül megy el, a megdicsőült győztes Isten fia, menybemenetelének megemlékezése mellett. Sajnos, már a keresztény közösségek is egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak az erről való megemlékezésnek. Nem akarom ezzel egyik ünnepet a másikkal hasonlítgatni, hanem inkább arra gondolok, hogy sokszor nem kapnak megfelelő hangsúlyt és teret fontos dolgok, míg nem annyira fontos dolgoknak, nagy jelentőséget tulajdonítunk. A karácsonyt a mai világ, szélsőséges nagy áldozatokat vállalva ünnepeli, sok olyan jelentéktelen elemmel és szokásokkal tele, amelyeknek semmi közük nincs Jézus születéséhez. De földi életének utolsó napját is szélsőséges módon,- közömbösen, érdektelenül, értéktelenül veszi tudomásul és "emlékezik nem meg" róla. Talán nekünk keresztényeknek érdemes lenne ezt mérlegelni. Ezen gondolkodtam. 

2009. május 20., szerda

Még egy

....szép ének.

Magyarul: Ó, áhitat időszaka.......

1.

Ó, áhitat időszaka, Megfáradt lelkem vígasza.

Gyöngéden Istenhez viszel, Hogy gondom Néki mondjam el.

Így könnyít súlyos terhemen, Megváltóm részvétteljesen.

/:Én nem feledlek el soha, Ó áhitat időszaka!:/

2.

Ó, áhitat időszaka: Mikor a mindenség Ura.

Elénk siet, hogy áldja azt, Ki Tőle kér segélyt, vigaszt.

Azt mondja: "Arcomat keresd, az Igém élted napja lesz."

/:Én nem feledlek el soha, Ó, áhitat időszaka!:/

3.

Ó, áhitat időszaka! Ha bús az éltem nappala.

Te felvidítod szívemet, Amíg elérem üdvömet.

Ha összedől porsátorom, és Jézussal találkozom.

/:Én nem feledlek el soha, Ó, áhitat időszaka!:/

2009. május 19., kedd

Jézus Krisztus mikor rám talált......

Az elmúlt hetekben többen kérdezték tőlem Magyarországról, hogy ismerem-e ezt az énekcsoportot, akik Románok. Nem ismerem, de amit a fordító program segítségével kideríthettem, (mivel sajnos még nem tanultam meg románul) a nevük talán ez magyarul: Remény és barátok. Ha valaki ismeri őket, esetleg írjon róluk többet. De ezt az éneket, amit ide felteszek ismerem, és nagyon szeretem. Beírom a magyar szövegét is.

1.

Jézus Krisztus mikor rám talált,

Karjaiba zárt, félelmem elszállt.

Békessége tölti már szívem,

Irgalmáról zengem énekem.

Refrén:

Áldom szent neved, nagy szereteted,

Mert kegyelmet adtál nékem,

Próbatételért, áldásaidért,

Téged áldlak Istenem.

2.

Jézussal az élet olyan szép,

Mint a fényes dél, mint a kéklő ég.

Bánat árnya, kétség már nem árt.

Mert a lelkem oltalmat talált.

3.

Tudja meg a széles, nagy világ, 

Jézus megtalált, boldog vagyok már.

Őt szolgálni vágyom szüntelen:

Szent Nevét dicsérje életem.

2009. május 8., péntek

Van 59 perced....?

Akkor mindenképpen nézd meg és gondold át ezt az üzenetet, amit sokan sokkolónak tartanak, mai megkövült, elkényelmesedett, önző keresztény világunkban. Kb. 4 hónapja láttam először, és már akkor nagyon megérintett, és minden gondolatára áment mondtam. Tegnap egy ismerősömnek küldtem el, és újra a szívem mélyéig hatoltak, az itt elhangzott igazságok. Gondoltam felteszem, mert lehet vannak akik nem hallották még. Azt hiszem, ez az evangélium, amire szükségünk van. Nagyon megalkudtunk, és felhígítottuk, az Isten igazságát, és nem tudunk, mert nem akarunk elszakadni, a jelenvaló világ hiábavalóságaitól. "Ne szabjátok magatokat e világhoz"-írja Pál, "Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete." -írja János apostol. De mi emberek, indokokat gyártunk, kifogásokat keresünk, csak azért, mert a világhoz akarjuk szabni magunkat, csak azért, mert a világot szeretjük. De aki a világot szereti, abban nincs meg az Atya szeretete! Az a keresztyén személy, csoport, gyülekezet, közösség, aki a világgal megalkuszik, és azzal megalkuvásban él, az képtelen annak (világnak) megváltoztatására.  Kedves barátaim, Isten nem változott meg. Az Ő országába való bejutás feltételei sem változtak meg. Őt nem érdeklik a mi kifogásaink, az utolsó napon, semmire sem megyünk azokkal. Szabjuk magunkat a szent igéhez, Isten szavához, mert az Ő országába tartunk, - ha oda tartunk - és oda, csak az Ő feltételei szerint juthatunk be! Ezek a feltételek pedig a Szentírásban ki vannak jelentve nekünk. Szánj 59 percet arra, hogy meghallgasd Paul Washer misszionárius szolgálatát, amit még 2002-ben mondott el egy ifjúsági konferencián, több ezer fiatal előtt, és amit sokan sokkolónak tartottak. Sajnos csak így, 6 részben tudtam feltenni, magyar felirattal. 

2009. május 1., péntek

Közösségi nap a Libánon

Ma, május elsején, a gyergyói és a toplicai gyülekezetből, akik tudták vállalni, felmentünk, a Gyergyó melletti Libán hegyre, és ott voltunk együtt, testvéri és baráti közösségben egymással. Azért baráti is, mert volt olyan személy kettő is, akik most voltak először közöttünk. Mindketten, egy-egy nem régen megtért tesvérnő férje, akik a gyülekezetbe eddig nem akartak eljönni, de ide eljöttek. Hálás vagyok Istennek, ezért a napért. Azt éreztem, hogy a gyülekezet tagjai is közelebb kerültek egymáshoz. De nagy öröm számomra, hogy azokkal, akikkel ma találkoztam először, nagyon jól el tudtam beszélgetni, bizonyságot tenni. Nagyon építő volt számomra is ez a nap. Valamint, reménykedve várjuk az imáinkra Isten válaszát. Az Úr Jézus ma biztatott bennünket, mert láthattuk azok életében, akikért imádkozunk, hogy Ő munkálkodik. Áldott legyen az Ő neve! Az étkezést úgy beszéltük meg, hogy mindenki hoz valami egyszerű ételt, vagy alapanyagot (pl. szallonát) és azt együtt elkészítjük, majd az asztalra tesszük, és mindenki szabadon fogyaszthat. Nagyon jó hangulatban, igazán szép időben, telt a mai napunk. Sokat énekeltünk, beszélgettünk Isten dolgairól, az Ő országáról, és imádkoztunk többször is. Kicsit elfáradva, szívünkben örömmel és hálával jöttünk haza.

Minden dicséret a Krisztus Jézusé! 

Néhány pillanatkép a mai napról.

Szorgos női kezek, az ételt.....

....szorgos férfi kezek a fát készítik elő.

éppen 3 hónapja, hogy ők négyen bemerítkeztek

Így készül a libáni lángolt szalonna.......

Meg volt az egyakarat, az ebéd érdekében

Meg is lett az eredménye

Az idősek és a fiatalok jól meg voltak együtt. Itt a legidősebb és a legfiatalabb eszik együtt

Majd énekekkel dicsértük az Urat

"Tudom az Úrnak terve van velünk..."

"Hozzád szál az énekem...."

A patakhoz is lementünk

"A pataknál oly jól érzem magamat...."

Kankalin csokor, és boldog tulajdonosa Erzsike

Fáradtan, de boldogan indultunk haza