2013. január 26., szombat

Hálás vagyok!

Nagyon szépen köszönjük mindenkinek, de legfőképpen Istennek!
Köszönünk minden közbenjárást!
Mint elég sokan értesültek, a feleségemen életmentő műtétet hajtottak végre ma kora reggel. A helyzet valóban komoly és nehéz volt, de Isten karjaiban élhettük át, ezért nem félünk, és reménnyel várjuk a holnapot.
Ma sokkal több mindenért vagyok hálás, mint tegnap!
Tegnap még nem úgy tekintettem az emberi életre, mint ma. Ma ünnepeljük az életet, és hálásak vagyunk, hogy él a feleségem és a gyermek Hanna is. A neve azt jelenti, Isten kegyelmes. Hálás vagyok az ügyeletes orvosért, aki bár megtehette volna, nem ment haza, így idejében keresni tudták a bajt. Hálás vagyok Nagy Annamáriáért, Sárikáért, aki végig koordinálta az egész orvosi területet telefonon, és sokat segített abban, hogy Erikára kellőképpen odafigyeljenek, és megfelelően ellássák. Hálás vagyok azért, hogy gyermeket vártunk, mert egyébként nagy valószínűséggel már nem élne Erika. Hálás vagyok, azért, hogy az orvosok azonnal reagáltak, amikor megérkezett, és így időben beavatkoztak. Hálás vagyok, hogy a gyermek egészséges. Hálás vagyok, hogy a feleségem állapota stabilizálódni látszik. Hálás vagyok, azért a több száz vagy ezer felemelt kézért, akik Isten előtt közben jártak. Tudom, az a sok felemelt kéz is Őt, a szerető és mindenható Atyát dicsőítette! Hálás vagyok, hogy az övé vagyok, és Ő az enyém. Hálás vagyok, hogy ebből is jót fog majd kihozni.

Ma reggel Isten ezen az áhítaton keresztül szólt hozzám:
Isten megtapasztalása napról-napra
Henry & Richárd Balckaby

Január 26.
Könnyek közt imádkozni
„Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért. Zsidók 5:7”

Jézus élete mintául szolgál az imaéletünkre. Isten igyekszik az Ő Fiának képére formálni minket (Kol. 1:27-28). Ha Krisztushoz hasonlóan akarunk cselekedni, akkor az imaéletünket őhozzá kell igazítani. Sok keresztyén nem hajlandó megfizetni azt az árat, amelyet Krisztus megfizetett, amikor Istennél közbenjárt. Jézus imáiban hangosan kiáltott és könnyezett, és "istenfélelméért" meghallgatta Őt az Atya.
Akkor miért utasította vissza kérését az Atya? Nem azért, mert Jézus életében valami bűn lett volna, sem azért, mert az Atya nem szerette Őt. Az Atya azért mondott nemet - Fia iránti végtelen szeretete ellenére - mert tudta, hogy nem tudná egyszerre a Fiát is megkímélni és a világot is megmenteni. Hasonló képen, téged és családodat sem tud mindég megkímélni, és ugyanakkor a körülötted levőket is megmenteni.
Hajlandó vagy e Istenért lemondani kéréseidről? Kész vagy e oly mélységgel és közvetlenséggel közben járni az Atyánál, hogy még könnyek között is elmondhasd: "mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint Te"? Az Atya az ő szeretetéből mindig össze fog kapcsolni az elveszett világgal. Nemet mondott Isten mostanában valamilyen kérésedre? Fogadd el válaszát! Megtanulod-e az engedelmességet, amikor szenvedéseken mész át (Zsidók 5:8)? Ha igen, akkor dönthet úgy Isten, hogy téged az üdvösség forrásává tesz mások számára, hiszen Fiával is így tett!
Zsolt

1 megjegyzés:

Simon Andras írta...

Örülünk a javulásnak és tovább imádkozunk értetek. Az Úr tartson meg titeket. Testvéri szeretettel gondolunk rátok a Simon család Aradról.