Ma, május elsején, a gyergyói és a toplicai gyülekezetből, akik tudták vállalni, felmentünk, a Gyergyó melletti Libán hegyre, és ott voltunk együtt, testvéri és baráti közösségben egymással. Azért baráti is, mert volt olyan személy kettő is, akik most voltak először közöttünk. Mindketten, egy-egy nem régen megtért tesvérnő férje, akik a gyülekezetbe eddig nem akartak eljönni, de ide eljöttek. Hálás vagyok Istennek, ezért a napért. Azt éreztem, hogy a gyülekezet tagjai is közelebb kerültek egymáshoz. De nagy öröm számomra, hogy azokkal, akikkel ma találkoztam először, nagyon jól el tudtam beszélgetni, bizonyságot tenni. Nagyon építő volt számomra is ez a nap. Valamint, reménykedve várjuk az imáinkra Isten válaszát. Az Úr Jézus ma biztatott bennünket, mert láthattuk azok életében, akikért imádkozunk, hogy Ő munkálkodik. Áldott legyen az Ő neve! Az étkezést úgy beszéltük meg, hogy mindenki hoz valami egyszerű ételt, vagy alapanyagot (pl. szallonát) és azt együtt elkészítjük, majd az asztalra tesszük, és mindenki szabadon fogyaszthat. Nagyon jó hangulatban, igazán szép időben, telt a mai napunk. Sokat énekeltünk, beszélgettünk Isten dolgairól, az Ő országáról, és imádkoztunk többször is. Kicsit elfáradva, szívünkben örömmel és hálával jöttünk haza.
Minden dicséret a Krisztus Jézusé!
Néhány pillanatkép a mai napról.
Szorgos női kezek, az ételt.....
....szorgos férfi kezek a fát készítik elő.
éppen 3 hónapja, hogy ők négyen bemerítkeztek
Így készül a libáni lángolt szalonna.......
Meg volt az egyakarat, az ebéd érdekében
Meg is lett az eredménye
Az idősek és a fiatalok jól meg voltak együtt. Itt a legidősebb és a legfiatalabb eszik együtt
Majd énekekkel dicsértük az Urat
"Tudom az Úrnak terve van velünk..."
"Hozzád szál az énekem...."
A patakhoz is lementünk
"A pataknál oly jól érzem magamat...."
Kankalin csokor, és boldog tulajdonosa Erzsike
Fáradtan, de boldogan indultunk haza
1 megjegyzés:
Aldott alkalmak.Koszonom a beszamolot.Jo hallani ilyen alkalmakrol
Megjegyzés küldése