2008. szeptember 16., kedd

Szív visszhang

Még a sátoros evangelizációról egy pár sorban had írjak, és a legfontosabbról, az Szentlélek munkájáról ezen a hétvégén. Az előző bejegyzésben azt írtam, hogy számomra a legfontosabb a szív visszhangja. Az, hogy Isten igéjét, hogyan fogadják, akik hallják. Elmondhatom, sok féle megtapasztalásunk van az elmúlt két hétben, de nagyon örülünk annak, akikben elkezdett munkálkodni Isten igéje.
Már szerdán este is jöttek ketten, majd vasárnap újra ketten, akik először jöttek a gyülekezetbe. Sőt az egyikük, aki kb. 45 éves, azt mondta, a kezében még sohasem volt biblia. Természetesen azonnal adtunk neki egyet, amit nagy örömmel fogadott. Bár neki el kellett utaznia két hónapra, mert külföldön vállalt munkát, de várjuk vissza, mert nagyon őszintén megnyílt a szíve.
A sátor óta minden alkalomra eljött Diána, akivel az evangelizáción találkoztunk először, aki nagyon nehéz élethelyzetből jött, és elbeszélgettünk, imádkoztunk együtt. Vasárnap este azt mondta, ha mi elfogadjuk ő is szeretne idetartozni. Természetesen elfogadjuk, és érte is imádkozunk, hogy benne is végezze el Isten az újjáteremtés csodáját.
A sátorállításkor - ahol, még nem is említettem, hogy egy lekipásztor testvérem, Kiss Zoltán is komoly fizikai munkarészt vállalt, itt is köszönöm neki. Önként ajánlkozott és jött el segíteni nekünk így is, és majd később az ige szolgálatával is. Az Úr Jézus áldjon meg Zoltán téged ezért is!
Tehát a sátor állításkor odajött egy egyenruhás, szolgálatban levő Jandarmeria-s /kb. katona, rendőr, polgárőr, egyben/ és így köszöntött: Áldjon meg az Úr. Meglepődtem és megörültem. Egy hívő rendfenttartó. Azt mondja Gyula /így hívják/, hallotta, hogy itt valami evangelizációs sátort építenek, és ide kérte magát szolgálatba, hogy lássa mi készülődik itt. Mivel nekünk jelentenünk kellett a biztonsági szerveknél a rendezvényt, így ők hivatalból minden nap a sátor környékére szerveztek járőr szolgálatot. Gyulával jól elbeszélgettünk, több alkalommal is, és a múlt héten meghívott hozzájuk, hogy együtt imádkozzunk. Ő egy másik evangéliumi közösségbe jár, de őszinte buzgó embert ismertem meg benne. Együtt imádkoztunk városunkért.
Volt egy házaspár a sátorban, akiket a fiuk el szokott kergetni otthonról, mikor ittas, sőt bántani is szokta őket. Velük is imádkoztam, hogy Isten lépjen közbe mindháromuk életében. Sírva igérték meg, eljönnek a gyülekezetbe, és készek engedelmeskedni Isten akaratának, ha ez a helyzet megváltozik. Várjuk a szabadítást.
Mezei Attila felesége: Lenke, akinek nagyon örültünk, hiszen mind a három nap önként jött, és jó volt látni, hogy jól érezte magát, és azt is, hogy szombat este ő is felállt, annak bizonyságaképp, hogy ő is elmondta az imádságot, a szabadításért. Imádkozunk érte, Isten munkálkodjon tovább az ő életében is.
Magdikáról már írtam, aki vasárnap döntött az Úr mellett, és ma is kaptam tőle egy sms-t, hogy szertne együtt imádkozni. Hisszük az ő neve is ott lesz nemsokára az Élet könyvében.
Imádkozunk még:
Melániáért, kisfiáért Márkért, és Attiláért a kisfiú édesapjáért. Ők is mindhárom nap ott voltak.
Szász Csabiért és édesanyjáért, családjáért.
Éváért, Máriáért, Ildikóért, akik csak "véletlen" jöttek be a sátorba, de az ige megragadta őket, és vasárnap is visszjöttek. Könyörgünk a jó folytatásért.
Andrásért, aki mindhárom nap eljött, feleségéért, és ismerősükért akik vasárnap délelőtt és délután is eljöttek.
Vasárnap este egy anyuka jött oda hozzánk, és vele beszélgettünk el. Van egy két éves, epilepsziás kislánya. Azt igérte a hétvégén eljönnek, de sajnos nem jöttek. Imádkozunk, hogy legyen lehetőségünk még találkozni.
Sanyibácsiért, aki mozgássérült, és feleségéért, akik mind három nap eljöttek.
Barniért az álltalam ismert, legbetegebb emberért, és családjáért, akik már a gyülekezetünkben is voltak egy néhányszor.
Több házaspárért, Antiért és feleségéért, Janiért és Ritáért, és még akiknek a nevét nem tudjuk, de ott voltak.
A gyermekekért akik eljöttek, és a szüleikért.
Mindenkiért akik eljöttek a sátorba és azokért is akik elkerülték.
A városért továbbra is.
Ezt azért osztottam meg veletek, ha Isten indít titeket, konkrétabban is imádkozhassatok értünk.

1 megjegyzés:

Siko Margit írta...

Tegye gyümölcsözöve az Ur az ott vegzet munkát.Csodálom nem kis dolog volt,az Ur adot nektek eröt meg vagyok gyözödve.