2007. december 19., szerda

Adventi napok

Áldjon Isten! Hétfőn megtörtént az internet bekötés, és a mai naptól pedig már aktív. Így ezentúl, itthonról tudom újra a blogot írni. Az e-mail szolgáltatásom, még nem aktív, mivel valószínű, nem jól van beállítva. Majd holnap kérek még segítséget, hogy egy tőlem képzettebb személy ellenőrizze a beállításokat. Így akik e-mail üzenetet várnak tőlem, azoktól még egy kis türelmet kérek. Köszönöm mindazoknak, akik a hétvégén ima karjaikon hordtak bennünket. Mint jeleztem, szombaton és vasárnap, Zilahon voltunk adventi evangelizációs hétvégén. Azt mondhatom, áldott alkalmaink voltak, és tovább kell imádkozni, hogy az elhintett ige mag végezze el a szent munkát. A helyi testvérek nagy szeretettel fogadtak bennünket, valamint a Magyarországról érkezett testvéreket. Én vasárnap, Pápai Lajoséknál voltam ebéden, akivel több órás, tartalmas, építő beszélgetésünk volt. Áldja meg őket az Úr vendégszeretetükért, és hallgassa meg kéréseiket. Ugyanezt mondhatom el Budai Lajos testvéremékről, a gyülekezet lelkipásztoráról, akik áldozat és szolgálat készen láttak vendégül bennünket. Kérem az Urat adjon erőt nekik a szolgálat végzéséhez, a kb. 300-350 fős gyülekezetben. Jó volt átélni a gyülekezetben, hogy milyen buzgón és ami még fontosabb, őszintén imádkoztak a testvérek. Szinte vették a szót egymástól. Röviden, az igei gondolat alapján. Ha zilahiak olvassák, akkor el ne bízzák magukat, hanem tegyék ezt őszinte buzgósággal, és legyenek példa a hívőknek! Nekem példát adtak, és tanultam az ő hit életükből. Köszönöm a Magyarországról érkezett üdvözleteket, biztatásokat, erősítenek bennünket. Most elég sok feladat vár ránk az ünnepek előtt és alatt. Ma, holnap és pénteken, két óvodában, és iskolában, fogunk csomagokat osztani. Több mint ötszáz csomagot kaptunk Angliából. Isten áldja meg az ottani testvérek áldozatát, mert nagy, és gondolom értékes tartalmú dobozokat küldtek. Igyekszünk a csomagokkal együtt, az evangéliumot is tovább adni, és meghívást a gyülekezeti alkalmainkra. Nem mindég fogadják azt szívesen, mint pl. a ma délután az egyik ovónő, de Pál apostol arra tanít, alkalmas és alkalmatlan időben is ez a feladatunk. Isten áldja meg a szíveket, még ha kemények is, hogy ne hiába legyen ez a csomag osztás sem. Bár legalább egy ember megtérne ez álltal is. Ami a családi életünket illeti, most már minden zsák kiürült, kezd minden a helyére kerülni, és kezdjük mi is az új élet körülményeink kerékvágásait kitapogatni. A gyerekek beilleszkedtek jól az iskolába, már barátaik is vannak. Na meg persze a gyülekezetből itt van Miki, a legjobb barát, ő 14 éves, aki mindenben segíti a fiúkat. Áldott adventi időt kívánok. Nem csupán a karácsony várását, hanem az Úr Jézus visszajövetelének napjára való készülést, elkészülést! A zilahi, hétvégi mottóval fejezem be: Érkezem! Vársz engem?


Az első vasárnapi ebédünk, megérkezésünk másnapján Mikivel, a kissé zsúfolt konyhában.

1 megjegyzés:

Tündi írta...

Kedves Testvérem az Úrban!!
Igazán jó olvasni azokat amiket írsz!Olyan izgalmas az az ösvény amin idultatok!Vágy van a szívemben arra,hogy egyszer eljussak oda ahol most vagytok!!NAGYON ÁLdjon meg titeket az Úr!Jó hallani,hogy a gyerekek is jól érzik magukat ott!És agyergyói gyülekezet is olyan hatalmas lehet mint a zihlaki!!Az Úr adja meg!!
Imában kísérlek titeket!!!
AZ ÚR legyen veletek minden percben és adja meg szívetek kívánságát!!
Békesség
TÜNDI