2007. november 14., szerda

Áldások, ünnep, esmények

Áldások, ünnep, eseményekben gazdag napok után, újra van lehetőségem életjelet adni magamról. Mint az előző bejegyzésben említettem, Gyergyószentmiklóson voltunk, imaház megnyitó ünnepségen. Szerettem volna Gyergyóból is bejegyzést írni, de sajnos netkapcsolat hiányában, ez nem volt lehetséges. Így most egy kicsit hosszabb idő után megpróbálom összefoglalni a történteket. Mint azt már említettem, két család jött el velünk erre az ünnepségre, Kasznár Pál és családja Szlovákiából, akik a feleségével, néhány hónappal ezelőtt tértek meg, és jó látni életükben, Krisztus formáló munkáját. A másik, Hegedűs Endre és családja, akiknek nagyon örültem. Az utóbbi hetekben Endrével több, mélyebb őszinte lelki beszélgetésünk volt, és az Ő szívében született meg a vágy eljönni erre az alkalomra. Nem véletlen! Isten munkálja az Ő szívét, és hívja haza tékozló fiát! Kérlek imádkozzatok ti is érte, és családjáért, hogy tudjanak dönteni, és legyen ünnep a menyben, és legyen ünnepünk nekünk is. A tegnap este együtt imádkozhattunk Endrével, és egy csodálatos ígéretet adott Isten nekünk az igéből: "Nem a nap lesz tenéked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Isten lesz ékességed." Milyen csodálatos ígéret, és biztatás, add Uram, hogy így legyen!
De visszatérek egy kicsit az elmúlt napokra. Csütörtökön kora reggel indultunk, és 600 km megtétele után, bizony a Bucsin hágón már mintegy 10-12cm vastagon volt a hó. Meg is álltunk néhány percre a gyerekek legnagyobb örömére.



Este megérkezve, vacsoráztunk, és elfoglaltuk a szállásunkat, majd feleségemmel elmentünk Veress Ernő testvéréket köszöntöttük, beszélgettünk, imádkoztunk, és meg beszéltük, miben tudnánk még az ünnep előtt segíteni. Pénteki napon a helyi, lelkesen takarító és készülődő testvérekhez csatlakoztunk, és igyekeztünk hasznossá válni. Este biblia óra volt a gyülekezetbe, ahol a megátkozott füge fa, és a templom megtisztítása volt az alap igei gondolat, a Márk 11.-rész alapján. Miután megosztottuk egymással, ki mit értett meg az igéből, Pali tett bizonyságot, majd egyenként imádkoztunk, és kértük Jézust, mint egykor megtisztította a templomot, úgy tisztítsa meg szíveinket is. Bensőséges alkalom volt. A szombati nap délelőtt a gyermekek készültek szolgálattal, és velük voltunk az imaházba. Este pedig, Veress testvérék hívtak meg mindannyiunkat, terített asztalukhoz vacsorára. Volt lelki és testi táplálkozás egyaránt. Az Úr áldja meg Őket vendégszeretetükért, és szolgálatukért, és erőben tartsa meg Őket. Vasárnap reggel, akik későbbre halasztották az ébredést a városban, trombiták hangjára ébredhettek. Ugyanis reggel fél 10-től az új imaház udvarán, a Zilahi fúvós zenekar harsogása jelezte az ünnep kezdetét. A csípős reggeli hidegben, Borzási Gyula testvér olvasott igét, majd elhangzott az ének, Nyissátok ki a templom ajtót..., és a szalag elvágása után meg is történt, és bevonultunk az új imaházba. Véleményem szerint, több mint kétszázan lehettünk, és ami külön öröm, hogy jöttek szép számmal a városból is. Három testvérem buzdított imára, majd azután Budai Lajos zilahi lelkipásztor testvérem szólta az élő igét, reménységgel mindazok felé akik ott voltak, és mindazok felől, akik majd ott lesznek, arról az Istenről, aki a szíveket vizsgálja, és az igazságot szereti. Azután köszöntések, igei gondolatok hangoztak el, majd Veress Ernő testvér hirdette záró beszédében a megtérés lehetőségét minden ember számára. Ma még szól az Úr, ma még hív, bár mind többen hallanák meg az Ő hívását, és menekülnének meg a bűn átkos következményétől, a kárhozattól. Kedves olvasó, Te meg vagy már mentve? Ha ma kellene számot adni az életedről, mentes lennél az ítélettől? Hiszel te Isten egyszülött fiában, Jézus Krisztusban? Csak Őreá tekintve lehet biztos az üdvösséged, ha megbocsájtotta a Te bűneidet, te pedig befogadtad Őt a szívedbe, és lehet már itt a földön boldog életed, olyan, amilyet Nélküle soha nem élhet egy ember sem! "Mond barátom, nálad vajon, ott lakik Jézus minden napon? Ma még Te is meghívhatod, Ő várja már, a hívásod! Betölti házad, és templomod, áldott lesz életed és otthonod!" Ez egy ének idézet, de igaz!



A felső képen Veress Ernő testvér buzdítja, az alsó képen én köszöntöm a gyülekezetet.



Délután Borzási Gyula testvér szólta az igét, arról, hogy miként kell a templomban, Isten gyülekezetében és közelségében időznünk. Mint papok: áldást kérve, 132.zsoltár, mint atyafiak: mint testvérek együtt lakozva és gazdag áldást nyerve, 133.zsoltár, és mint szolgái: szolgálva és Istent áldva, 134.zsoltár.


A délutánban is halhattunk még köszöntéseket, bizonyság tételeket, többek között a szlovákiai Gabriella őszinte bizonyságát a megtéréséről. Nagyon bensőséges, áldott ünnep volt vasárnap Gyergyóban, és még sok egyéb szolgálatok is voltak, melyeket hosszú lenne mind felsorolni. De azt gondolom, mindazok, akik ott voltak, és sokan azok közül is akik nem lehettek ott, szívből kívánják, és kérik Istent, hogy árassza ki kegyelmét a városra, és adjon megtéréseket, és teljen meg a gyergyói imaház is. Ámen! Ámen! Én is szívemből kívánom! Hálás vagyok Istennek, hogy találkozhattam ismerős testvérekkel, Barótról, Bibarcfalváról, Homoródszentmártonról, Marosvásárhelyről, Székelykereszttúrról, akikkel szeretettel köszönthettük, és buzdíthattuk egymást. Hálás vagyok az elmúlt napokban zajló lelki beszélgetésekért, imádkozásokért, az épülésért, és a gazdag kegyelemért, ami megtartott, őrzött, hordozott! Istené minden dicsőség!

Szeretném még megköszönni, a sok buzdítást, többek között, Kiss Zoltán, Simon András, Városi Ferenc, ifj. Veress Ernő, Veress Efraim, Budai Lajos, és még olyanok is akiknek a nevét nem is tudom, akik levélben, megjegyzésben, szóban vagy telefonon, buzdítottak és bátorítottak a blog írásra. A Kolossébeliekhez írt levél 4:17 alpján, igyekszem vigyázni a szolgálatra melyre vállalkoztam, hogy azt betöltsem. Én pedig kérek mindenkit, névvel és név nélkül is, hogy imádkozzatok értem, értünk. Isten gazdag áldását kívánom életedre!

1 megjegyzés:

Ernő írta...

Kedves Zsolt!
Örülünk a tartalmas beszámolónak.Há
lásak vagyunk Istennek,hogy vállaltátok ezt a hosszú útat és eljöttetek,szolgáltatok.Mi imádkozunk,és szeretnénk úgy élni,hogy imádságaink meg ne hiúsuljanak,amikor arra kérjük az Urat,hogy töltse meg a gyergyói Kápolnát őt kereső és Őt imádó emberekkel.És Ő küld munkásokat is az Ő aratásába......Legyen áldott az Ő neve !
Köszönjük a képeket is amiket föltettél a blogodra...