2010. május 25., kedd

Igazi öröm

Sokan sok féle képpen válaszolnának arra a kérdésre, hogy mi lenne az, aminek igazán tudnának örülni? De valószínű, nem sokan mondának azt, amit valaki nekem ma délután. Láttam, -amíg a füvet vágtam az imaház udvarban, és a gép zúgásától nem hallottam meg-, a gyülekezetünk egyik nő tagja, Éva keresett telefonon. Visszahívtam, és elmondta miért keresett, majd így fejezte be:

- Én is itthon örvendezek egyedül, nagy örömöm van.

- Na, mi az aminek örülsz?- kérdeztem.

- Hát, annak, hogy ma valki csúfolt, hogy Baptista vagyok, és tudom, most az Úr Jézusért csúfolnak. Az rosszul esik, hogy az a személy úgy gondolkodik, de én annak örülök, hogy az Úrért mondta rólam. 

Mi lenne az, aminek te igazán tudnál örülni? 

Mit érzel, ha Krisztusért szidalmaznak, csúfolnak?

"Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.
Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik."
Lukács ev. 6:22-23


1 megjegyzés:

Rita írta...

Milyen sokan vagyunk, akik fel sem mérjük az Élet igazi örömeit!

Jómagammal együtt hányszor, de hányszor megesik, hogy a külcsínyre adunk - minden értelemben - s a lelki terhekért a világot okoljuk.

Naponta előttünk a kapu, csak nyitnunk kellene.