Megmozdult a víz Gyergyóban

"Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik." Márk ev. 16:16

Legyen áldva és magasztalva Istenünk neve, azokért az áldásokért, amelyekkel megajándékozott bennünket, az Ő fiában, Krisztus Jézusban.

Nagyon áldott és kedves alkalmunk volt tegnap a gyergyói gyülekezetben. A fent említett ige igazságát átélve, és gyakorolva lehettünk együtt az Úr jelenlétében. Átélhettük, amikor fehér ruhában, négy személy mondta el bizonyságtételét bűneinek bocsánatáról, hitéről, és arról az örömről, hogy örök életet, üdvösséget kapott kegyelemből. Vallották mind a négyen, hogy megváltozott az életük, és az Úr Jézust szeretnék követni. Ezután hitük megvallására, bemerítkeztek, az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében! Szép és megható alkalom volt. Négy személlyel gyarapodott az üdvözülendők száma.

Ez alkalommal Simon András homoródszentmártoni lelkipásztor és kedves családja, id.Veress Ernő testvér és felesége Annuska néni is itt voltak, valamint Csíkszeredából, a táborból, és Magyarországról, Érdről is voltak vendégeink. Az is öröm a számunkra, hogy a városból is többen eljöttek.

Reggel, Kui Bálint és Király Barnabás testvéreink buzdítottak imára bennünket, a Mikeás könyve 7:18-19 igékből szolgálva. Hálát adtunk a bűnbocsánatért a kegyelemért, és az irgalomért. A mi Istenünk gyönyörködik az irgalmasságban! Ezután Simon András testvér igehirdetését halgatta meg a gyülekezet, a Máté 3:13-17 igékből, a megtérés fontosságáról, a bemerítkezés mint a keresztség gyakorlati formájáról, a biblia alapján, és a bűnök megbánásának fontosságáról, amelyre csak olyan ember képes aki bűntudatra jut, tehát bizonyos kor, érettség szükséges hozzá.

Az igehirdetés után, a négy bemerítkező tett rövid bizonyságot, megtéréséről, és hitéről. Ezután mentünk be a hullámsírba, ahol eltemettettek Krisztussal együtt a keresztség álltal a halálba, és feltámadtak vele együtt, hogy új életben járjanak. A bemerítkezés után, id.Veress Ernő testvér hirdette az evangéliumot, a keresztről szóló beszédet, amely nekünk Istennek ereje. Az igehírdetést követően, kézrátétellell imádkoztunk az új tagokért, Veress testvérrel, és Simon András testvérrel. A délelőtti alkalmat, úrvacsorával zártuk, együtt úrvacsorázva az új tagokkal.

Az alkalomról bővebben, Mezei Attila készített képes beszámolót a gyülekezetünk honlapján, ami ide kattintva megtekinthető.

Délután folytatódott az ünnepi istentisztelet, énekekkel, bizonyságtételekkel, és gyermekbemutatási alkalom volt. András testvérem szolgált, a Márk ev. 10:13-16 igékből., amikor az Úr Jézushoz hozták a gyermekeket, és Ő megáldotta őket. Ezután imádkoztunk, a másfél éves Vivienért, akit nagymamája nevel, és ő egyikük a délelőtt bemerítkezetteknek. Miután hitre jutott, megtért, azt is megértette, hogy a gyermekeket nem keresztelhetjük meg, mivel a biblia a felnőtt keresztséget tanítja, de imádkozhatunk érte, és hozhatjuk az Úr Jézushoz, hogy áldja meg, és Isten gondviselésére bízhatjuk a gyermeket.
Az alkalom befejezéseként szolgáltam a Róma 8:11-17 igékből, arról, hogy a Szentlélek jelenléte mit eredményez az életünkben.
Az alkalom után még hosszasan beszélgettünk a vendégekkel. Mondtuk is, jó lesz a majd a menybe, mert ott nem kell elválni, elbúcsúzni egymástól. Csak legyünk ott minnél többen Gyergyóból is. Adja meg a mindenható Isten, hogy ebben a munkában, hasznos és hűséges eszközei lehessünk.
Bár élhetnénk át mind több olyan alkalmat mint vasárnap.
Mindenért egyedül az Úré a dicsőség!

Feladatok és ünnep

Isten áldjon meg titeket!
Tudom, már elég sok idő eltelt, amióta utoljára írtam. Többen is figyelmeztettek, és mondták, hogy legalább életjelt adjak magunkról. Itt is köszönöm, a figyelmeztető bátorításokat.

Az elmúlt két hétben sok feladatot kaptunk az Úrtól, amiért hálásak vagyunk. Az elmúlt két hétben, szinte nem telt el úgy nap, hogy ne ismertem volna meg, újabb embereket a városban. Öröm van a szívemben, hogy Isten nyitja az ajtókat, és minden nap tehetek bizonyságot. Nagyon megérinti az embereket, amikor nem a vallásról, hanem az Úr Jézus Krisztusról kezdek beszélni nekik. Ma is volt egy érdekes találkozásom. Ketten jöttek az imaházhoz, az egyik itt a környékben egy nagyobb vállalkozó. Megkérdezték, hogy benézhetnek e az imaházba. Természetesen beengedtem őket. Tetszett nekik, hogy olyan egyszerű belülről is. Leültek az első sorba, és én énekeltem nekik két éneket. Láttam megérintette őket az Úr. Majd elkezdtünk beszélgetni, és nagyon meglepetten hallgatták azokat az igei igazságokat, amit a biblia alapján mondtam nekik a felnőtt bemerítésről, a szobrokról, a képekről, magáról Istenről, az Ő szaváról a bibliáról, és az imádkozásról. Nem is hallott még olyat, hogy valaki ne egy betanult imádságot mondjon, hanem saját szavaival imádkozzon. Megragadtam az alkalmat, és imádkoztunk. A végén elcsukló hangon azt mondta:

-Én még ilyet nem hallottam. Teljesen "sokkos" állapotba kerültem. Ezt meg kell emésztenem. Lehet, hogy az éjjel még kettőkor sem birok aludni.

Miután adtam nekik egy-egy bibliát, és ajánlottam neki, ha nem tud aludni, nyissa ki és olvasson belőle, azt mondja Máté (mert így hívják az illetőt):

-Vasárnap fél 11-kor én itt leszek, az biztos.

Várjuk, és azt hiszem az az alkalom is hatással lesz rá.

Ugyanis vasárnap egy szép ünnepre készülünk. Délelőtt bemerítkezés, délután gyermekbemutatás lesz a gyülekezetünkben. Hálásak vagyunk Istennek, hogy az elmúlt három hónapban, négyen adták át életüket az Úr Jézusnak, és nyerték el bűneik bocsánatát, és nyertek békességet az új életben. Ők négyen Papp Magdolna, Fodor Éva, Pál Éva, és Diána fognak bizonyságot tenni a hullámsírban az ő hitükről.

Róma 6:4 :"Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk."

Róma 6:8 "Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is Ő vele."

Csodálom az Úr munkáját, és nagyon hálás vagyok, hogy én ezt láthatom embertársaim életében. Ezzel együtt, nagyon sok bizonysággal is gazdagodhatunk.

Kérlek titeket imádkozzatok értünk, hogy a vasárnapi bemerítkezők, meg tudjanak állni végig az Úr útján.

Azokért, akik felé az Úr ajtót nyitott, hogy az elhintett mag kikelhessen, és ők is egy nap, fehér ruhában bizonyságot tehessenek.

Érettünk, hogy Isten tudjon bennünket használni, és formálni.

Minden dicséret a Krisztus Jézusé!!!!

Imádkozván egyszersmind mi érettünk is

........hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát,.........Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, a mint nékem szólnom kell.
A másik alkalom, december 28.-án volt, amely életem egyik legmeghatározóbb és legemlékezetesebb napja volt. Ugyanis ezen a napon történt, hogy Isten és emberek előtt, lelkimunkára, misszionáriusi szolgálatra avattak fel, a gyergyószentmiklósi gyülekezetben. Mint ismert, Isten akaratából 2007. december 8.-án, családommal Gyergyószentmiklósra költöztem, ahol azóta, a helyi gyülekezetben, valamint Maroshévízen (Toplicán) és Borszéken végzünk lelkimunkát. Ez év őszén, a székelyföldi lelkipásztor testvérek közül, voltak akik kezdeményezték a felavatásomat, itt ahol jelenleg is szolgálok. Én is, és hiszem ők is, imádkoztunk és kértük Isten vezetését. Mi amikor a feleségemmel imádkoztunk, az Úrtól a Királyok I. könyve 1rész, 32 versétől kezdődő igeszakaszt kaptuk, és megértettük, hogy Isten akaratának engedünk akkor, amikor ezt a szolgálatot ilyen formában vállaljuk. Így november 24.-én, a székelyföldi misszókerületi vezetőséggel, a Hargita táborban történt találkozásunkkor, a vezetőség tagjai id.Veress Ernő testvérrel és velem egyetértve, és ebben megnyugodva úgy döntött, hogy a múlt év utolsó vasárnapján, felavatnak erre a szolgálatra. Az Úr Jézus kegyelméből, erre az alkalomra került sor, az elmúlt vasárnap. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy úgy rendelte, hogy itt, ezen a helyen történhetett meg, a szolgálatra való felavatásom. Végig úgy érezhettem, hogy minden az Ő drága Szentlelkének vezetése alatt van. Hálás vagyok azokért a testvérekért akik ott voltak, akik tanúi voltak ennek, a számunkra fontos eseménynek, akik együtt imádkoztak velünk, akik szolgáltak, és akik velünk együtt Urunk áldásában részesülhettek. Számomra míg élek felejthetetlen nap lesz 2008. december 28.-a.
Röviden leírom, ennek az áldott napnak az eseményeit:

Reggel az imárabuzdítás szolgálatát id.Máté Zoltán gyülekezeti vén (Székelymúzsna) testvér a 29. Zsoltár 1-4 versei, majd ifj. Veress Ernő lelkipásztor (Székelykeresztúr) testvér a Róma 5:1 alapján végezte, amelyet buzgó imák követtek.

Azután id.Veress Ernő lelkipásztor tetsvér szólt az összegyűltekhez, majd Kelemen J. Sándor lelkipásztor (Marosvásárhely) vezetésével kezdődött az avatási istentisztelet.

Ezután Kiss Zoltán lelkipásztor testvérem (Sepsiszentgyörgy) hirdette az igét a II. Mózes 3:1-12 alapján, amint Mózest szolgálatra elhívta Isten.

Ezután én olvastam fel az önéletrajzomat, és osztottam meg a jelenlevőkkel megtérésem, elhívásom, és küldetésem bizonyság tételét. Ezt követően, az avatóbizottság hitelvi kérdéseire kellett, a gyülekezet előtt nyílvánosan válaszolnom. A kérdések a következőek voltak:

MIT HISZEL:

Tőtős János (az avató bizottság elnöke, lelkipásztor Erdőszentgyörgy) - ISTENRŐL

id.Veress Ernő - AZ EMBERRŐL

Kiss Zoltán - A MEGVÁLTÁSRÓL

ifj.Veress Ernő - A GYÜLEKEZETRŐL

Veress Efraim (lelkipásztor Érszőlős) - AZ ELJÖVENDŐ DOLGOKRÓL

Miután a feltett kérdésekre válaszoltam, következett a kézrátétellel való imádkozás, melyet az avatóbizottság - hat lelkipásztor testvér - végzett, és a gyülekezet is velünk imádkozott.

Az imádkozás után köszöntéseket adtak át, és igékkel buzdítottak erdélyi és magyarországi testvérek. János Csaba kovásznai(Ap.csel 16:9-10), Simon András homoródszentmártoni(Kolossé 4:17) lelkipásztorok, valamint Fehér Tamás(II.Timótheus 2:3) és Földes István(János ev. 1:7) a magyarországi Életház misszió munkatársai(m) köszöntöttek, és bátorítottak. id. Földes István, szintén az Életház misszió munkatársa egy szép verset mondott el.

Mindannyiunk örömére, és Istenünk dicsősségére énekeltek több éneket, a Sepsiszentgyörgyről és Csernátonból érkezett testvérek, alkalmi kórusa. Nagyon szépen szolgálnak.

Nagyon sok helyről érkeztek vendégeink: Magyarországról, Szlovákiából, Erdélyből, és Gyegyóból a városból is. Külön öröm volt számomra, hogy többen el tudtak jönni Maroshévízről és Borszékről is. Jó volt látni, ahogy a mi imaházunk teljesen megtelt. Azért imádkozunk, és azt kérjük az Úrtól, hogy Gyergyóiakkal is teljen meg így.

A délelőtti áldott istentisztelet után, együtt ebédeltünk, majd délután három órától folytatódott együttlétünk. A délutáni alkalommal én kezdtem az igei szolgálatot a fent említett igék alapján a Kolossé 4:3-4 -ből.

Ezt követően, újabb köszöntések és bizonyságtételek hangzottak el, édesanyám, Svrakáné Zsuzsi, Törökné Mészáros Erika, Lőrinczi Gyula, Kiss Judit, és Tőtős János részéről, bátorításul és buzdításul.

Az alkalom zárásaként, Veress Efraim testvérem hirdette az áldott igét, a Máté ev. 14:22-33 alapján. (Sajnos Efraimról nem tudok olyan képet feltenni, amikor éppen szolgált, mert gondolom ekkorra már lemerültek a fényképezőgépek, mert ugyan három helyről is kaptam fotókt, egyiken sem találtam.) Az alkalom végén, még Szántó Dániel, Mezei Attila, és István József tesvérek szóltak pár szót, mindenki lelkesítésére.

Ez a "rövid" beszámoló is bizonysága annak, hogy áldott időt adott nekünk az Úr! És valóban, ettől sokkal többet kaptunk, mint amit itt meg tudtam jelentetni.
"Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak!
Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére;
Mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!"
Az örökkévaló Istené minden dicsősség, hogy ezen a napon így lehettünk együtt. Az alkalom után is, még hosszan beszélgettek a testvérek egymással, és jó volt, hogy senki nem sietett haza. Adjon az Úr, még sok ilyen kedves alkalmakat.

Azért számoltam be erről az alkalomról ilyen részletessen fotókkal, mert tudom, hogy sokan várták olyanok, akik csak így szerezhetnek tudomást az itt történtekről.

Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, hogy tudjuk ezt a felelősségteljes feladatot, szolgálatot, hűen, Isten akarata szerint, kitartóan, a Szentlélek vezetésével, isteni bölcsességgel, és az Ő erejével végezni és elvégezni. Hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, a mint nékem szólnom kell.
Az Úr szava erős, az Úr szava fenséges!

Áldott legyen az Ő szent neve!!

Sokat cselekedtél te, Uram Istenem

...........a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.
Kívánok mindenkinek, áldásokban gazdag, mennyei békével teljes, boldog új évet.
Nagyon esemény gazdag, mozgalmas volt az elmúlt három hét.
Az ünnepi alkalmakon kívül (karácsony, szilveszter, újévnapja), még két nagyobb esemény volt az elmúlt három héten a gyülekezetünkben. Az egyik alkalmunk, december 21.-én, a gyergyói sérültek egyesületével tartott közös, hálaadó, karácsonyi, és egyben a sérültekkel az évzáró istentisztelet volt. Hirdettük a karácsonyi örömhírt, a megváltás tényét, annak elfogadásának lehetőségét. Az Úr Jézus földre jöttét és kereszt halálát, amely álltal elvégezte minden ember megválltását, amelyet, mindenki eldöntheti elfogadja, vagy elutasítja. Azután megemlékeztünk az egész évi áldásokról, amelyekben Istenünk kegyelméből részünk lehetett ebben az évben a sérült emberekkel. Erről képes beszámoló itt olvasható, a gyergyói sérültek 2008-as évéről pedig egy prezentáció itt tekinthető meg.