2008. október 28., kedd

Feljebb, hogy mint kérjük vagy elgondoljuk

"Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,
Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen!"
Efézus 3:20-21
Borszék 2008. október
A mindenható Isten kegyelméből, a múlt héten három napot Borszéken evangelizálhattunk, és többet kaptunk mint amit kérni tudtunk volna.
Pedig már, amikor elkezdtük szervezni az evangelizációt, meg voltunk próbálva, de az Úr csodálatosan (szó szerint) jött, és segített a nehézségeket leküzdeni. Megerősített bennünket, és így volt lehetőségünk hirdetni az evangéliumot három napig Borszéken. Visszaemlékszem, hogy az Úr, hogyan erősítette a hitünket az igékell, amelyekkel foglalkoztunk az elmúlt hetekben. Bár sok tény és vélemény azt próbálta sugallni, hogy nem kell most evangelizálni, minket Isten mégis arra vezetett, hogy most kell. Hálás vagyok, hogy engedelmesek tudtunk lenni.
Csütörtökön, este 6 órakor kezdődött az első alkalom, és rajtam, valamint a helyi három nővéren kívül, még 14-en, (összesen 18) lehettünk. Néhány ének után, olvastam az igét, a János evangéliuma 9:1-12-ig, a vakon született ember meggyógyításáról. A szolgálatomban elmondtam, a személyes megtérésemet is röviden, és azt, hogy én is vakon születtem mint minden ember, mielőtt rosszat vagy bűnt tehettem volna. Én nem láttam Jézust, de Ő látott engem. Jézussal való találkozás, és a szavának való engedelmesség eredménye, hogy látok, látni fogsz. Mások is érzékelik, észreveszik a változást, ismerősök, szomszédok, barátok........ Akinek volt Jézussal egy igazi találkozása, és felnyitotta a szemeit, az örömmel tesz bizonyságot arról akivel találkozott, és ami vele történt. Az alkalom végén még megtudtam, hogy vannak közöttünk olyan személyek, akiknek, volt egy ilyen találkozásuk a Megváltóval, és Cseresznyés Ferenc Borszékről, vállalta, hogy elmondja, a megtérése bizonyságtételét. Jó volt hallgatni. Áldott alkalom volt.
Pénteken, estére majdnem megduplázódott a létszám, (34) többek között a Magyarországról érkezett 7 vendégünk is ott volt. A gyergyói gyülekezetből is többen vágytak eljönni, így az én autóm is megtelt. Magyar testvéreink énekekkel szolgáltak, Víg Miklós a megtéréséről mondott bizonyságot. Ezután id. Veress Ernő testvér szolgált az igéből, a Márk ev. 1:15 alapján, a betelt időkről, amelyeket Isten rendel, és hívta fel a figyelmet a két fontos dologra, és hirdette is: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Ezután Jákó József a helyi Református gyülekezet lelkipásztora mondott őszinte bizonyságot. József feleségével, és három gyermekével mindhárom este ott volt az evangelizáción. Az Istentisztelet végén még a helyi nővérek kérésére buzdítottam a jelenlevőket hálaadásra, majd a helyiek szétosztották, az erre az alkalomra hozott, 20 kg szőlőt. Olyan jól érezte magát mindenki, hogy még fél kilenckor sem akart senki hazaindulni. Veress testvér még énekelt is egy éneket.
Szombat este az érszöllösi testvérek is megérkeztek, és ezen az estén velük együtt szolgáltunk. A szöllösi fiatalok énekeltek, ketten Ági és Denisza tettek bizonyságot, hogy milyen hálásak Istennek azért, hogy már fiatalon megismerhették az Úr Jézust, és követhetik Őt. Azután Cseresznyés Lajos (Köszvényesről érkezett családjával erre az alkalomra), Isten gondviselő kegyelméről, és életükben megtapasztalható nyilvánvaló tetteiről mondott bizonyságot. Ezután Veress Efraim testvérem szólta az evangéliumot az ApCsel 9:1-9, 17-19 alapján, a vallásos, törvényt tudó és tisztelő Saulus (majd Pál apostol) megtéréséről. Akinek minden vallásossága ellenére, szükséges volt találkozni az Úr Jézussal, letenni a saját akaratát, meggyőződni, hogy ami vele történt, az nem képzelődés hanem valóság, és menni arra a helyre, ahol megmondják neki, mit kell cselekednie. Az alkalom végén felállt Jákó József az előbb említett református lelkész, és azt mondta, ő ma megértett valamit, neki be kell merítkezni, mert érzi, hogy ez Isten akarata. Már augusztus óta foglalkoztatja őt ez a kérdés, Istentől kért erre vezetést, és ezen a hétvégén megértette vele az Úr, hogy ezt meg kell tennie. Megható, és örömteli pillanatok voltak, amikor szemeinkkel láthattuk, amint valaki engedelmeskedik az evangélium igazságának. Majd az alkalom végén, már az ajtónál álltam, amikor a felesége Enikő jött oda hozzám könnyes szemekkel, és mondta: Zsolt én sem akarok hazamenni, úgy ahogy eljöttem. Szeretném én is megkapni az új életet. Visszamaradtunk imádkozni, és az őszinte összetöretett szív kedves volt az Úr előtt. Meghallgatott bennünket, és megajándékozott az Ő békességével. Tudom, Enikő és Józsi másként mentek haza. Dicsőség Istennek!! Legyen áldott az Ő neve mindenért. Kérlek titeket imádkozzatok ezért a házaspárért, akik őszintén vállalják Isten igazságát, és döntéseiket, és tesznek róla bizonyságot bátran mindenkinek. Azt is tudjátok mindnyájan, hogy sok támadás érheti őket az elkövetkező időben, de kérjük Urunkat, hogy védelmező kezével takarja be őket, és erősítse meg hitüket. És imádkozzunk még azokért, akiket megérintett az evangélium, és elkezdett bennük munkálkodni, mert vannak többen, és hogy ők is tudjanak engedni a hívásnak, és dönteni az Úr Jézus mellett.
A borszéki alkalmaink, minden csütörtök délután 5-órától van.
Többen is igérték hogy ott lesznek az alkalmainkon, többek között a Cseresznyés és a Jákó család is, valamint azok közül is, akiket megszólított az ige.
Minden dicséret, a Krisztus Jézusé!
Felteszek néhány képet.

A halgatóság egy része a borszéki kis imaházban

A magyarországi testvérek énekelnek

"Térjetek meg"-hirdette id. Veress Ernő

Jákó József bizonyságtétel közben a kisfiával

4 megjegyzés:

KISS ZOLTÁN írta...

Veletek együtt örülünk mindannak amit az Úr végzett úgy Borszéken mint Gyergyóban. Övé a dicsőség! Isten erősítsen meg titeket arra a munkára ami ezeken a helyeken reátok vár. Imádkozunk az új megtértekért és keresőkért, hogy az Úr tartsa meg és vezesse tovább őket.
Kiss Zoltán

tobee írta...

Hallottam és imádkoztam is ezért az evangélizációért. A családommal 1,5 évig ott laktunk Borszéken és misszióztunk, sokat imádkoztunk megtérésekért, és áttörésért, családokat látogattunk, evangélizációs alkalmakat szerveztünk, de nekünk nem adatott meg az áttörés élménye. Hálás vagyok az Úrnak az áldásos kezdetért. Az ő útjai kifürkészhetetlenek, de biztonságosak és szépek. Sok erőt és kitartást a szolgálatokban és sok örömet is!

tobee írta...

Győrfi Tóbiás írta az előbbi megjegyzést :)

Maresz írta...

Mi is imádkoztunk értetek. A férjem, Jakab kihirdette a gyülekezetben és imádkoztunk a Borszéki és Gyergyói misszióért. Dicsőség az Úrnak, hogy Ő munkálkodik!
Készültök a Hargitára? Egy napon lesz a férfi csendesnap és a tanitók találkozója. Várom Erikát a tanitók alkalmára.