Visszapillantás

Tudom, ma, az év utolsó napján, sokan visszatekintenek, az elmúlt évre, és próbálják felidézni és értékelni, az elmúlt 365 nap eseményeit. Ezt én sem szeretném elmulasztani, és akarok, az én Istenem és az Ő igéje világosságában megállni, meglátni az életemet, úgy, ahogy Isten lát engem, és megbánni amit meg kell, hátam mögé vetni mindent, és nekidőlni új erővel a célnak, igyekezni az Istennek, a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. 

De most itt a blogon, szeretnék visszapillantani az elmúlt napokra, és megemlékezni azokról az eseményekről, amelyek miatt ez a karácsony szép volt. Talán ez volt életem legszebb karácsonya. Na nem a külsőségek miatt, hanem azért, mert most sikerült a legtöbb embert megszólítani, beszélgetni velük, többekkel imádkozni. Jó látni, Isten kegyelmét, ahogy megérinti a szíveket, és meghallgatja imáinkat. Az elmúlt hetek eseményei után, tapasztaljuk, hogy Isten munkálkodik, és újabb kapuk nyílnak. Áldott legyen az Ő neve!

Vissza pillantások: 

Először is, amint már említettem, karácsony előtti két hétben, kb. 45o-5oo bibliát, valamint készítettünk iratmissziós borítékot, 55o db, és azokat osztottuk szét piacokon, Gyergyószentmiklóson, Ditróban és Gyergyócsomafalván. Már tudjuk nem hiába! 

A bibliaosztásra még visszatérek egy következő bejegyzésben. 

Raván és Erdőszentgyörgyön volt alkalmam evangelizálni karácsony előtt. Áldott időt tölthettünk, az ottani testvérekkel, emberekkel. 

19.-én, a városból hívtunk és vártunk fiatalokat, és gyermekeket. Meglepetésünkre, kb. 5o fital jött el, többen a szüleikkel. Ez azért örömteli, mert eddig, azt tapasztaltuk, hogy nem engedik a szülők gyermekeiket a közösségünkbe, mivel itt Gyergyóban szektásoknak mondanak bennünket. Ezt a bibliaosztáskor is volt, aki érzékeltetni próbálta velünk.

Mi, ebben az évben nem kaptunk cipősdoboz csomagokat, így a lehetőségeinkhez mérten, 3-5lej értékben vásároltunk és adtunk ajándékot a gyermekeknek, valamint szendvicset és teát készítettünk nekik. 

De minden adománynál nagyobb és több, amit Isten adott nekünk Krisztusban, és ezt próbáltuk velük megértetni, egy 25 perces rövid filmmel, és az ige egyszrű rövid üzenetével. Reméljük, ezek az igemagok sem térnek vissza gyümölcs nélkül.

A gyergyói sérültekkel is volt alkalmunk hálaadással megemlékezni az elmúlt évről, két alkalommal is. Az egyik alkalmon, ellátogatott városunk polgármestere Mezei János is a gyülekezetünkbe, és szeretettel megajándékozta, és biztatta azokat az embereket, akik a helyzetüknél (sérülésüknél) fogva, nem mindég érezhetik magukat teljes értékű tagoknak a társadalomban. 

Szép volt, én pedig annak örvendtem, hogy egy rövid igei üzenettel bátoríthattam mindenkit, és most először, személyesen imádkozhattam városunk vezetőjéért is. Isten áldja meg, és adjon neki bölcsességet!

A városban volt egy civil kezdeményezés, amelyben egy nagyobb értékben vásárolt, élelmiszer készletből, csomagokat készítettek, és szegény rászoruló embereknek szánták. A kezdeményezés vezetője és támogatója, engem kért meg a csomagok kiosztására, széthordására, amit örömmel vállaltam. Két napon át, volt alkalmam olyan helyeken megfordulni, amilyenekről eddig csak hallottam. A szegénységnek, és a rászorultságnak, olyan méreteit láthattam meg, hogy sokszor összeszorult a szívem. 

Ezeket az embereket és helyzeteket látva, arra gondoltam, mennyire nem vagyok elég hálás Istennek a gondviselő kegyelmért. Jó volt, egy kis örömet és bátorítást vinni ezeknek az embereknek az életébe. Volt, akivel imádkozni is tudtam. 

Egy házikó.....

.....és lakói (6-an laknak benne)

A cigánymisszióról már írtam, a folytatás kezd kirajzolódni. A városban megismernek azóta a romák, és kérdezik, mikor megyünk legközelebb. A következő napokban, ebben is lesz előre lépés.

A karácsonyi ünnepekben, áldott kedves alkalmaink voltak úgy Gyergyóban, mint Toplicán. Az ünnep harmadnapján, pedig Csíkszeredába látogattunk el, ahol sok vendéggel, és a helyi gyülekezettel együtt ünnepelhettünk. 

A gyergyóiak énekkel is szolgáltak

Kedves vendégeink érkeztek, hétfőn, és három napig együtt lehettünk a kiskapusi ifjúság egy részével, és lelkipásztorukkal Székely Bélával. Nagyon áldott és hasznos időt töltehttünk el úgy a gyülekezetben, mint a fiatalokkal eltöltött órákban, ahol sokat beszélgettünk imádkoztunk, és újabb elhatározásokat hozhattunk. Kellemes, volt a szabadban is, a 2o cm hó, és a friss levegő jó hatással volt ránk, és öröm volt a fiataloknak.

Bizonyságtevők

A legolcsóbb (1 lej), és talán az egyik legjobb csúszó eszköz, a nylon zsák  

A csapat

De akik az Úrban bíznak szárnyra kelnek......

Bízzuk életünk Krisztusra 2o1o-ben is!