Blogszünet...

Bár, egyébként sem írok túl gyakran, de most, megtörténhet, ha akarnék sem tudnék. Ugyanis, néhány napon belül kikapcsolják az internet vonalunkat, a mi kérésünkre. A Romtelecom szolgáltatását használtuk eddig, de mára, részünkről nem vállalható, magas számlákat kapunk, ami miatt, kértük a vonal megszüntetését. Legkésőbb, a jövő hét elején kikötik, és így a blogon, bizonytalan ideig nem tudok jelentkezni. Ugyan így, addig, amíg nem kerül egy megfelelő szolgáltató, skype-on sem tudok értekezni senkivel. Marad a telefon: oo4o7355oo882, vagy az e-mail: novakzsoltt@gmail.com. Az e-mail leveleimet, viszont időközönként meg tudom nézni majd egy testvérünknél. Addig is, imádkozzatok értünk, és a mindennapi szolgálatokért, és az ige erejéért. Általában hétfőn a Marosfőiekkel találkozom, kedden Csíkkarcfalvára megyek, szerdán Gyergyószentmiklós bibliaóra, csütörtökön Toplica (havonta egyszer Borszék), Péntek Gyergyóditró, szombat du. ifjúsági óra, este a romákkal istentisztelet, vasárnap Gyegyószentmiklós délelőtt, délután. Kell a kegyelem!!
Legyetek áldottak!

Elmaradt részletek

A világban válság van, sokan elveszítették munkájukat, munkahelyüket, szorongva várják, vajon lessz-e munkájuk, és ezzel együtt megélhetésük. Én viszont azt tapasztalom, az én munkaterületemen, még másoknak egyre kevesebb munkájuk van, Isten országága munkásainak egyre több a munkájuk. A világ gazdasági válsággal küzd, addig Isten országának ügyében munkás válság van. Kedves, munkanélküli hívő testvéreim, vizsgáljátok meg, nem-e Isten keze ez az életetekben, hogy egy újabb, szebb, áldottabb munkára hívhasson el, ahol nincs munkanélküliség, és az Ő gondviselésében élhess! Székelyföldre munkások kellenek!!! Halld meg Isten népe, és ne tétlenkedj, mert nagyon sok az aratni való! Ne ettől a világtól várjatok mindenáron munkát és biztonságot jelentő jövőt, mert alapjaiban megrendült, velejéig megromlott, és megérett Isten haragjának tüzére. Hanem emeljétek szemeiteket fel, és lássátok meg, amit az örökkévaló országért tehettek, és vállaljátok ha Krisztus hív titeket a lélekmentés fárasztó, de áldott és szép munkájába. Isten keres ma is olyan embert, akit a résre állítson. Csak itt Gyergyó környékén szükség lenne több munkatársra.
Tehát, elfoglaltak vagyunk, hála az Úrnak, és a múlt héten még Magyarországra is el kellett mennem, az autómat műszkiztatni, úgyhogy eléggé elmaradtam a megígért részletekkel.
Február 28.-án, örömünnep volt Gyergyóban, Matild néni tett vallást hitéről, és merítkezett be Urunk parancsa szerint. Az ő megtérésével egyben, az Úr egy újabb kaput is nyitott meg előttünk, és mostmár két hónapja minden héten megyünk Csíkkarcfalvára is. Istennek hála, többen kezdtek érdeklődni, és látogatjuk őket. Mára ott tartunk, hogy egy megfelelő helyet keresünk, amit ki tudnánk bérelni, hogy ott gyülekezhessünk. A csíkkarcfalvi helyzetre még visszatérek.

A bemreítkezésre, több helyről érkeztek vendégeink, a Hargita Keresztény táborból, Csíkszeredából, Sepsiszentgyőrgyről, és a körzetből, Toplicáról, Ditróból. A reggeli imárabuzdítás szolgálatát, Király Barna testvér, és Kui Bálint testvér végezték.

Ezen a délelőttön, Kiss Zoltán sepsiszentgyörgyi lelkipásztor szólta Isten igéjét az Ap.csel. 22:1-16 alapján arról, hogy mit jelent igazi kereszténynek lenni.

Azután Matild néni bizonyságtételét hallgattuk meg, majd bemerítettem őt az Atya, a Fiú és a Szentlélke nevében. Az alkalom után, közösen ebédeltünk. Adjon az Úr még sok hasonló, áldott alkalmat. Várjuk a következő vízmozdulást.

Ünnep volt ma Gyergyóban

A mai napon, Mihály Matild néni tett bizonyságot hitéről, és Urunk parancsa szerint, bemerítkezett. Az Úr tartsa meg, és adjon neki, gyümölcstermő, igazi keresztény életet. Részletek később.

Az események sodrásában

Az elmúlt napok eseményei olyan szorosan követték egymást, hogy szinte még be sem fejeződött az egyik, kezdődött a másik. A misszió gondjai és feladatai mellett, három helyen is voltam evangelizálni a héten, és holnap (vasárnap), pedig bemerítési ünnep lesz a gyülekezetünkben. Matild néni, aki az elmúlt év végén fogadta el az Úr Jézust, és döntött úgy, hogy Őt akarja követni és szolgálni, fog az ő hitéről vallást tenni, és bemerítkezni. Ő csikkarcfalvi, és örvendünk, hogy ebből a faluból, vannak mások is, akik vágyakoznak, és látogatják az istentiszteleti alkalmainkat. Imádkozunk, hogy minnél hamarabb, legyenek mások is, akik újéletet kezdenek, és az Úr Jézus követésére, komolyan odaszánják magukat. Vasárnap Csíkszeredából, a táborból, és Sepsiszentgyörgyről várunk vendégeket. Imádkozzunk, hogy Isten áldja meg az alkalmat, és legyen, aki éppen ezen a napon dönti el, szertné követni az Úr Jézust, és neki adja életét.
Ma este a cigányokkal leszünk. Hálásak vagyunk, hogy Isten közöttük is munkálkodik. Már több mint 1o-en maradtak vissza az elmúlt két hétben, hogy rendezzék életüket, és bánják meg bűneiket, és mint ahogy ők mondják: "Meg akarjuk adni magunkat". Azóta, azok közül, akik megadták magukat, már vannak bizonyságaik. Az egyik elmondta, hogy megszabadult a szivartól, a másik meg azt, hogy Isten mennyire gondot visel róla. Amióta megtért, neki mindég van munkája, és látja, hogy Isten gondot visel az övéiről. Az elmúlt szombat óta, szinte minden este összejönnek, akkor is ha mi nem tudunk ott lenni, és énekelnek, imádkoznak, és aki tud közülük olvasni, olvassa az igét. Csak csodálni tudom, ahogy Isten munkálkodik ezeknek az egyszerű embereknek az életében. Az Úr adjon igazi áttörést, úgy a magyarok, mint a romák között.
"Küldj ébredést Uram, küld Lelkedet..."

Csak röviden

Sok feladattal, és szolgálattal teli fárasztó, de áldott heteket élünk. A blogírásra nem nagyon jut se erő, sem idő. Minden nap kell valahova mennem, legtöbbször vidékre, de nagyon sok a feladat itt Gyergyóban is. Néha úgy érzem erőnk feletti a szolgálatok terhe, de jó megtapasztalni nap mint nap az Úr kegyelmét, ami elég nekünk. Imáitokban emlékezzetek meg rólunk. Áldott várakozást! Jézus jön, hamar!

Keresztény szórakoztatás

Az imént kaptam, egy linket, amelyik egy magukat kereszténynek nevező, neves énekesek videóklippjét volt hivatott megjeleníteni. Még a küldő, azt is megjegyezte, hogy mennyire élvezi ezt a "komédiát", mert csak annak tudom nevezni. Egyszer már írtam bejegyzést a dicsőítésekkel kapcsolatosan, az sem aratott osztatlan sikert. De mint olyan ember, aki Isten kegyelméből kaptam énekeket, amiket megírhattam, és nap mint nap dicsőthetem az én Megváltómat, nagyon elszomorodok, amikor látom a gyülekezeteket, és azoknak tagjait, a világ módjait, és módszereit utánozva, nem Istent dicsérve, hanem magukat és másokat szórakoztatva visszaélni a lehetőségeikkel. Dr. Simonfalvi Lajos bibliaiskolai tanárom szavai jutnak az eszembe: "Ami nem építi a testvéremet, abba hiába vagyok szabad. Ne rendezzetek szórakoztató istentiszteleteket. A szórakoztatást a világ magasabb szinvonalon csinálja, csak rossz tartalommal." Igaza van. Mindaz, ami csak testies jóérzéseket váltanak ki belőlünk, vagy másokban esetleg ellenérzéseket, azok csak hiábavaló ámítások, tartalmatlan emberi erőlködések és próbálkozások, amelyek sohasem lesznek eszközök Isten országának építésében. Ahol Isten Lelke jelen van, ott az igazi szabadság, amely önmagában garancia a minőségi, evangéliumi változások, növekedések, megszentelődések, megtérések megvalósulásához. Ebbe nem kell semmilyen eszközöket, módszereket kölcsönöznünk, az Istent magából kiszorító, és elutasító világtól, mert garantált a "minőség" romlása és a személyes vagy közösségi hanyatlás. Azt hiszem, gondolataim vegyes érzelmeket fakaszthatnak azokba, akik ezt a bejegyzést olvassák, többen talán gondolva azt, hogy mit akar ez a csácsogó. De álljanak itt, egy nálam sokkal hitelesebb ember sorai, aki több mint 12o éve írta az alábbi gondolatokat, amivel én is teljes mértékben egyet értek. Hol volt akkor még a mi elkorcsosodott, megalkuvásokkal teli, világias keresztény világunk? De azok az igazságok, mint Isten minden igazságai, ma is megállnak, érvényesek, örök érvényűek. C.H.Spurgeon élete, hite, szolgálata hiteles volt. Ő az idézett írás szerzője.

Missziós Mulattatók

Bűn tanyázik az Úr követőinek táborában, oly kirívóan arcátlanul, hogy a legrövidlátóbbik előtt sem maradhat észrevétlen. Az elmúlt pár év folyamán ez a bűn rendellenes mértékben növekedett meg. Úgy hatott, mint az egész tésztát megerjesztő kovász. Az ördög ritkán végez agyafúrtabb munkát, minthogy elhiteti az egyházzal, hogy missziójának része az emberek szórakoztatása – megnyerésük érdekében. A puritánok bátor evangélium-hirdetésétől az egyház fokozatosan tompította bizonyságtételét, majd rákacsintott kora frivolitásaira és mentegetni kezdte őket. Azután eltűrte jelenlétüket a falain belül. Most pedig azonosul velük a tömegek elérésének céljából. Az első ellenvetésem, hogy a Szentírás sehol sem beszél az emberek szórakoztatásáról, mint az egyház feladatáról. Ha keresztyén cselekedet lenne, akkor miért nem szólt róla Krisztus? "Menjetek szerte a világba és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." Az üzenet teljesen világos. Megtörténhetett volna, hogy hozzáteszi: "és mulatassátok azokat, akiknek nincs gusztusa az evangéliumra". Ilyen szavakat azonban nem találunk. Ilyesmi Jézusnak nem jutott eszébe. Nézzük csak újra: "adott némelyeket apostolokul, prófétákul, másokat pásztorokul és tanítókul a szolgálat végzésére". Hogy kerülnek ide a mulattatók? A Szentlélek hallgat róluk. A prófétákat vajon azért üldözték, mert szórakoztatták az embereket vagy, mert a mulattatást visszautasították? A koncerteknek nincsenek mártírjai. Ismét mondom, a szórakoztatás kibékíthetetlen ellentmondásban áll Krisztus és apostolai életével, tanításával. Mi volt az egyház hozzáállása a világhoz? "Ti vagytok a föld sója" – nem édes cukorkája – amit a világ kiköp, és nem nyel le. Rövid és éles volt a kijelentés: "Temessék el a halottak a halottaikat". Jézus halálosan komolyan gondolta ezt. Krisztus sokkal népszerűbb lehetett volna – amikor tanítványait kiküldte –, ha több színpompás és kellemes elemet hoz divatba missziójában. Nem hallottam, hogy azt mondta volna: "szaladjatok ezek után az emberek után, Péter, és mondjátok meg nekik, holnap más stílusú lesz az istentiszteletünk, rövid és megnyerő, kis prédikációval fogunk kellemes estét rendezni az embereknek. Mondd meg nekik, hogy biztosan élvezni fogják. Siess, Péter, valahogy meg kell fognunk az embereket!" Jézus sajnálta a bűnösöket, sóhajtott és zokogott felettük, de soha nem akarta szórakoztatni őket. Az újszövetségi levelekben is hiába keresnénk bárhol az evangéliumi szórakoztatást. Azok üzenete más: "gyertek ki, maradjatok kint, maradjatok kint tisztán!" Az olyan megközelítés, ahol ezek közül valamelyik hiányzik: becsapás. A levelek szerzői feltétel nélkül megbíztak az evangéliumban, és semmilyen más fegyvert nem használtak. Miután Pétert és Jánost bebörtönözték prédikációjuk miatt, az egyház imaalkalmat tartott, de nem ezt imádkozták: "Uram, adjad a te szolgáidnak, hogy egy kis ártatlan kikapcsolódás révén, bölcsen és másoktól eltérően mutathassuk meg ezeknek az embereknek, milyen boldogok vagyunk." Hacsak nem hagyták abba Krisztus prédikálását, nem volt idejük mulatságokat szervezni. Az üldöztetés által szétszórattak, mindenhova elmentek az evangéliumot prédikálni. "Feje tetejére állították a világot." Ez a különbség! Uram, tisztítsd meg Egyházadat minden rothadástól és szeméttől, amelyet az ördög varrt a nyakába, és vigyél vissza minket az apostoli módszerekhez. Ha megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mulattatás missziója nem éri el a remélt végeredményt. Hatása romboló a megtértek körében. Lássuk csak, hadd jöjjenek elő azok a nemtörődöm és szidalmazó emberek – akik hálásak Istennek, mert az Egyház találkozott velük félúton –, hogy beszéljenek és tegyenek bizonyságot! Hadd jöjjenek a megfáradtak, akik békességet találtak valamelyik koncerten, hogy ne hallgassanak! Hadd jöjjenek a részegesek is, akik számára a színházi szórakozás Istentől rendelt láncszem volt megtérésük folyamatában, és álljanak fel közöttünk! – Senki nincs, aki ezekre a felszólításokra jelentkezne, mert a szórakoztatás missziója nem eredményez megtérteket. Szolgálatunk számára a legégetőbb szükség, hogy a hívő tudomány összeforrjon az elmélyült lelkiséggel, mert az egyik úgy fakad a másikból, mint gyümölcs a gyökérből. Biblikus tanításra van szükség, olyan mélyen megértettre és megéltre, hogy az tűzbe hozza az embereket.
C. H. Spurgeon (Ford.: W. I.)

Üres kezek - üres szívek

Nagyon sok ember kezéből, szívéből hiányzik az, amiről egy énekben így van megfogalmazva: "Ez ad vigaszt a gond és baj között; Nincs vész, mely régi fényét elfedje; A fáradt vándort ez enyhíti meg; Gyógyító ír ez bármilyen sebekre; Ez szüntet kínt, ez gyógyít beteget; Abban taláom Jézus életét, Ki értünk adta őnmagát keresztre, és Aki legyőzte lelkünk ellenét; Mely megmutatja a legjobb Atyát, Ki a bűnöst méltatja kegyelemre, Aki értünk adta egyszülött Fiát; Szava balzsamdús, mely örömkönnyekre fakaszt, és hálára indít Isten iránt; A szűk kapun át, minket ez vezet; Az Úr iránt ez indít tiszteletre; Benne foglaltatik minden igéret, parancs és a szeretet. Ez az Isten szava, a Biblia, melynek kell ma is, hogy ragyogjaon a fénye. De nem tud ragyogni ott, ahol nincs. Ott ahol nics a kezekbe, nem tud bekerülni, Isten átformáló, életet adó szava a szívekbe. Tegnap, szinte szórol-szóra teljesedett be, az ének szava minkor egy családdal találkoztam. Isten egy számomra ismeretlen család házába vezetett be, majd beszélgetni kezdtünk, és én bizonyságot tettem Jézus Krisztusról. Majd a férfi, aki nagyon figyelmesen hallgatott, kérte, hozzak nekik egy bibliát. Persze örömmel ígértem meg, de döbbenten hallgattam, mikor elmondta, hogy szerinte alig van a faluba valaki, akinek van bibliája. Isten újra megelevenítette bennem, a népnek bibliára van szüksége. Ezért napról napra látom egyre fontosabbnak azt, hogy bibliákat tudjunk adni az embereknek. Az esti bibliaórán, a gyülekezettel úgy határoztunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten, valamennyi bibliát fogunk vásárolni, és a jövő héten el is megyünk érte, mert ez minden egyébnél fontossabb most itt a misszióba. Már láthatjuk áldásait, a néhány héttel ezelőtt osztott bibliáknak, mert van olyan hely, és család, akiket azóta Isten megszólított, nekünk pedig ajtót nyitott az evangélium hirdetésére. Különösen nagy öröm számunkra, hogy immár negyedik hete, van lehetőségünk járni Gyergyó Ditróba, egy család fogad bennünket szívesen, és nyitottak hallgatni az Isten igéjét. Ditróról, azt kell tudni, hogy nagyon kemény szívű emberek lakják, és ebből kifolyólag, nagyon nehéz élet és család sorsok vannak. A bántalmazás, az erőszak, az iszákosság, mindennapos szintű, és nagy károkat okozott. Nagyon sok elkeseredett, boldogtalan, reményvesztett, életű ember lakik ott. Ezenkívül, van egy kéttornyú, 75 m toronymagasságú, 56 m hosszú, 23 m széles, 1000 ülő- és 2000 állóhellyel bíró templomuk,  

amire nagyon büszkék az ott lakók. Viszont, sajnos úgy tűnik, hogy szép nagy templomuk van, de Istenük nincs. Mert a gyümölcseikről ismerik meg a fát. Ezelőtt úgy 8-1o hónappal az Úr szívemre helyezte ezt a helységet, és imádkoztunk érte, most pedig ajtó látszik nyílani, és hisszük, Isten meglátogatja ezt a várost is az evangélium erejével, és változást hoz még, sok ember életébe. Ezzel egyidőben, még egy ajtó nyílik, Csíkkarcfalván, ahová szintén eljárok minden héten, és már van három család, akik szívesen fogadnak, és hallgatják az evangéliumot, valamint, már Gyergyóba is bejöttek a gyülekezetbe, van aki már többször is, és egy asszony, döntött is az Úr Jézus mellett. Most ott is, egy helyet kell keresnünk, ahol együtt tudnánk gyülekezni. Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, mert kegyelemre, erőre, bölcsességre van szükségünk, és ha Isten építi a várost, akkor nem hiába az építők munkája sem. Nagyon gyenge alkalmatlan szolgái vagyunk az Úrnak, akik minden nap rá vagyunk szorulva Isten kegyelmére. De nagyon hálás vagyok Istennek, hogy szemeimmel láthatom, ahogy munkálkodik. 

Köszönjük, az értünk elmondott imádságaitokat. 

Kell, ma is kell a kegyelem!

Minden dicsősség, és dicséret a Krsztus Jézusé!

Ha Isten nyitja az ajtót...

...akkor azt senki be nem zárhatja.

Úgy, másfél hónapja szólt az Úr a következő igékkelhozzám: "Hallottad és láthattad mindezt, tanúskodhatsz is róla. Mostantól fogva új dolgokat hirdetek neked, rejtett dolgokat, melyekről még nem tudsz.
Most teremtem őket, nem pedig régen, ezelőtt nem hallottatok róluk; nem mondhatod, hogy tudtál róluk" Ézsaiás 48:6-7 Ezek az igék, nagyon megérintettek, és hittel vettem el az Úrtól, éppen úgy, mint a január 1.-i üzenetet, amit erre az évre kaptunk. Mindkét ige szakasz, és annak számunkra megvilágosodott kinyilatkoztatása, prófitikus üzenetet tartalmaz, a jelenre, és a következő időre nézve. A mai nap, láthattuk, és átélhettük, hogy Isten az igéreteit be teljesíti, és cselekszik, olyan dolgokat, amelyeket néhány hete még nem is gondoltunk volna. Nagyon eseménydús napokat élünk, amelyekért hálásak vagyunk. Egyet megosztok. Az elmúlt év végén, a cigányokkal tartottunk egy sátoros alkalmat, majd azután, kérték, hogy menjünk újra. Nem tűnt egyszerűnek a megvalósítása ennek, mert nem volt hová gyülekezni, és az udvaron, vagy a sátorban ilyenkor nem lehet. Imádkoztunk, és az Úr felhasználta városunk polgármesterét, akivel jó kapcsolatot ápolhatunk Isten kegyelméből, és kérésemre közben járt azért, hogy a roma iskolába engedjék meg az alkalmak megtartását, heti egy alkalommal. A következő nap, fogadott is, az illetékes igazgatónő, és sikerült megállapodnunk, hogy szombaton esténként használhatjuk az iskolát. Másnap a titkár adott is nekem két kulcsot, az iskolához. Így ma eset 5 órától, első alkalommal megtartottuk az istentiszteletet. Nagyon meglepődtem, mennyien jöttek, zsúfolásig telt a terem, és milyen figyelmesen hallgattak. Az új parancsolatról beszéltem nekik, és az Isten szeretetéről, ami úgy láttam nagyon megérintette őket. A végén még éneket is tanultunk, és megbeszéltük, ezentúl, minden szombat este megtartjuk az alkalmakat. Hiszem, hogy Isten fog a romák között is munkálkodni, és bennük is megdicsőül Urunk neve. A végén mondták, hogy a jövő szombaton nagyobb terem kell, mert még többen fognak jönni, és már így sem fértek be a teremben, kinn is álltak. Mivel sok a gyermek, a jövő héttől, feleségem egy külön teremben fog velük foglalkozni. 

Minden dicséret a Krisztus Jézusé!

Bibliaosztás

Bibliaosztás

Bibliát osztanak az iskolában szét,

Akinek nincs , nyújtsa a kezét,

Sok kis kéz nyúl, vékony hang kiált,

Kérek én is, kérek Bibliát. 

                                                                                                

Oly kedves, oly szép megható e –kép,

Mint csicsergő madár kedves énekét,

Zengi a tavasz dalát sok kis ajak,

Így táplálkoznak a fecske fiak. 

                                                                                          

Gyerekek ez a kincs drága kenyér,

A világ minden kincsével felér,

Aki olvassa, megáldja azt az Úr,

Vele marad élet támaszul.       

                                           

Nézik, lapozzák, amint osztom tovább,

Egyszer elfogynak mind a bibliák.

Mindenki boldog csak egy kislány fakad sírva,

Szól; Jaj! Nekem nem jutott Biblia.

                                                                    

Vigasztalom még, s míg lassan könnye hull.

Úgy érzem, ott fönn megszólal az Úr,

Akkor lesz boldog ez a nagy világ,

Ha sírni tud, hogy nem kap Bibliát.

Számomra ismeretlen szerzőtől.

Visszapillantás

Tudom, ma, az év utolsó napján, sokan visszatekintenek, az elmúlt évre, és próbálják felidézni és értékelni, az elmúlt 365 nap eseményeit. Ezt én sem szeretném elmulasztani, és akarok, az én Istenem és az Ő igéje világosságában megállni, meglátni az életemet, úgy, ahogy Isten lát engem, és megbánni amit meg kell, hátam mögé vetni mindent, és nekidőlni új erővel a célnak, igyekezni az Istennek, a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. 

De most itt a blogon, szeretnék visszapillantani az elmúlt napokra, és megemlékezni azokról az eseményekről, amelyek miatt ez a karácsony szép volt. Talán ez volt életem legszebb karácsonya. Na nem a külsőségek miatt, hanem azért, mert most sikerült a legtöbb embert megszólítani, beszélgetni velük, többekkel imádkozni. Jó látni, Isten kegyelmét, ahogy megérinti a szíveket, és meghallgatja imáinkat. Az elmúlt hetek eseményei után, tapasztaljuk, hogy Isten munkálkodik, és újabb kapuk nyílnak. Áldott legyen az Ő neve!

Vissza pillantások: 

Először is, amint már említettem, karácsony előtti két hétben, kb. 45o-5oo bibliát, valamint készítettünk iratmissziós borítékot, 55o db, és azokat osztottuk szét piacokon, Gyergyószentmiklóson, Ditróban és Gyergyócsomafalván. Már tudjuk nem hiába! 

A bibliaosztásra még visszatérek egy következő bejegyzésben. 

Raván és Erdőszentgyörgyön volt alkalmam evangelizálni karácsony előtt. Áldott időt tölthettünk, az ottani testvérekkel, emberekkel. 

19.-én, a városból hívtunk és vártunk fiatalokat, és gyermekeket. Meglepetésünkre, kb. 5o fital jött el, többen a szüleikkel. Ez azért örömteli, mert eddig, azt tapasztaltuk, hogy nem engedik a szülők gyermekeiket a közösségünkbe, mivel itt Gyergyóban szektásoknak mondanak bennünket. Ezt a bibliaosztáskor is volt, aki érzékeltetni próbálta velünk.

Mi, ebben az évben nem kaptunk cipősdoboz csomagokat, így a lehetőségeinkhez mérten, 3-5lej értékben vásároltunk és adtunk ajándékot a gyermekeknek, valamint szendvicset és teát készítettünk nekik. 

De minden adománynál nagyobb és több, amit Isten adott nekünk Krisztusban, és ezt próbáltuk velük megértetni, egy 25 perces rövid filmmel, és az ige egyszrű rövid üzenetével. Reméljük, ezek az igemagok sem térnek vissza gyümölcs nélkül.

A gyergyói sérültekkel is volt alkalmunk hálaadással megemlékezni az elmúlt évről, két alkalommal is. Az egyik alkalmon, ellátogatott városunk polgármestere Mezei János is a gyülekezetünkbe, és szeretettel megajándékozta, és biztatta azokat az embereket, akik a helyzetüknél (sérülésüknél) fogva, nem mindég érezhetik magukat teljes értékű tagoknak a társadalomban. 

Szép volt, én pedig annak örvendtem, hogy egy rövid igei üzenettel bátoríthattam mindenkit, és most először, személyesen imádkozhattam városunk vezetőjéért is. Isten áldja meg, és adjon neki bölcsességet!

A városban volt egy civil kezdeményezés, amelyben egy nagyobb értékben vásárolt, élelmiszer készletből, csomagokat készítettek, és szegény rászoruló embereknek szánták. A kezdeményezés vezetője és támogatója, engem kért meg a csomagok kiosztására, széthordására, amit örömmel vállaltam. Két napon át, volt alkalmam olyan helyeken megfordulni, amilyenekről eddig csak hallottam. A szegénységnek, és a rászorultságnak, olyan méreteit láthattam meg, hogy sokszor összeszorult a szívem. 

Ezeket az embereket és helyzeteket látva, arra gondoltam, mennyire nem vagyok elég hálás Istennek a gondviselő kegyelmért. Jó volt, egy kis örömet és bátorítást vinni ezeknek az embereknek az életébe. Volt, akivel imádkozni is tudtam. 

Egy házikó.....

.....és lakói (6-an laknak benne)

A cigánymisszióról már írtam, a folytatás kezd kirajzolódni. A városban megismernek azóta a romák, és kérdezik, mikor megyünk legközelebb. A következő napokban, ebben is lesz előre lépés.

A karácsonyi ünnepekben, áldott kedves alkalmaink voltak úgy Gyergyóban, mint Toplicán. Az ünnep harmadnapján, pedig Csíkszeredába látogattunk el, ahol sok vendéggel, és a helyi gyülekezettel együtt ünnepelhettünk. 

A gyergyóiak énekkel is szolgáltak

Kedves vendégeink érkeztek, hétfőn, és három napig együtt lehettünk a kiskapusi ifjúság egy részével, és lelkipásztorukkal Székely Bélával. Nagyon áldott és hasznos időt töltehttünk el úgy a gyülekezetben, mint a fiatalokkal eltöltött órákban, ahol sokat beszélgettünk imádkoztunk, és újabb elhatározásokat hozhattunk. Kellemes, volt a szabadban is, a 2o cm hó, és a friss levegő jó hatással volt ránk, és öröm volt a fiataloknak.

Bizonyságtevők

A legolcsóbb (1 lej), és talán az egyik legjobb csúszó eszköz, a nylon zsák  

A csapat

De akik az Úrban bíznak szárnyra kelnek......

Bízzuk életünk Krisztusra 2o1o-ben is!