Ajánlom mindenkinek

Tőtős János erdőszentgyörgyi baptista lelkipásztor, Korai eső keresztény verses kötetét, amely, az alábbi címen, mostmár teljes egészében, az interneten is olvasható. Nagyon szép, a Szentlélektől ihletett tartalommal megáldott versek, melyeken keresztül bátorítást, vígasztalást, útbaigazítást adott esetben figyelmeztetést kaphatunk, szellemünk épülésére. Tudom sokan olvasták már a kötetet könyv formájában, de most még szélesebb körben elérhető itt az interneten. Egy igazán értékes kötet, amit tovább lehet ajánlani. Hiszem áldás lesz mindazoknak akik olvassák, és akik hallgatják. 

Ide kattintva olvashatod.

Ünnepi ünnep

Gyülekezeteink, ünnepekre készülnek. Vasárnap természetesen, mindenütt Pünkösdöi istentisztelet lesz, de Gyergyóban Isten kegyelméből, bemerítési ünnepünk is lesz. Még nincs egy éve, hogy az Úr, úgy vezetett minket, Toplicán azaz Maroshévízen kezdjünk missziózni, - a részletek itt olvashatók - és február 10-én, ketten átadták az életüket az Úr Jézusnak. Nagyon hálásak vagyunk Istennek az ő életükért, és azért, amit az Úr végzett bennük azóta. Erzsikének és Enikőnek lesz a bizonyságtétele vasárnap Gyergyóban, valamint az igét megértve fognak a vízalámerítéssel bizonyságot tenni arról, hogy meghaltak a régi életüknek, és feltámadtak egy új életre Krisztusban. "Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból." Kolossé 2:12 Imádkozzatok értük, hogy legyenek Jézus hűséges tanítványai, és teremjenek maradandó gyümölcsöket és megdicsőüljön életükben Isten neve! "Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim."  János ev. 15:8 Azért is imádkozzunk, hogy bár ezen az ünnepen lenne egy ember, aki megnyitná szívét az ige előtt, és átformálhatná az életét, és nyerne üdvösséget.

Halgasd meg Uram!

Azon gondolkodtam

Azon gondolkodtam tegnap, míg az Úr kegyelméből, háromszor volt alkalmam szolgálni a gyülekezeteinkben, a menybenetelről megemlékezve, hogy nem vagyunk-e az ünnepek értelemezésével is zavarban mi emberek. És nem e, a világ fejedelme próbálja elhomályosítani Isten fiának nagyságát és dicsőségét, és az emberekre bízott igazságok értékét és fontosságát, valamint ígéreteinek ismeretét, és azok beteljesedésének várását? Ugyanis, azt érzem, hogy az Úr Jézus életének utolsó földi napja, tehát a menybemenetelének a napja, semmi képpen sem bír kisebb jelentőséggel, mint a földrejövetelének napja, tehát a karácsony. Nagyon is fontos erre a napra emlékezni, amikor a megváltás tökéletes művét befejezve, adta nekünk ígéreteit, és bízott meg bennünket, tanítványait, az általa megkezdet munka folytatására. De a gonosz, nem akarja, hogy e világ, tudomást szerezzen arról, hogy a jászolban megszületett gyermek, megdicsőülve, diadalmasan távozott, és hogy mielőtt elment azt mondta, hogy "Aki hisz, és megkeresztelkedik üdvözül, és aki nem hisz elkárhozik." Valamint azt, hogy vissza fog jönni, és ez hamar lesz, és csak azok reménykedhetnek irgalmában, akik elfogadták a felkínált kegyelmet, vérében megtisztult a lelkük, akik tanítványokká lettek, akiknek Ő Atyjuk lett, ők pedig gyermekei. Inkább arra terelte a figyelmet, hogy az aranyos kis gyermek jézuskát lássák az emberek, és azzal maradjanak. A világ megünnepli nagy pompával Jézus születését, de szinte szó nélkül megy el, a megdicsőült győztes Isten fia, menybemenetelének megemlékezése mellett. Sajnos, már a keresztény közösségek is egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak az erről való megemlékezésnek. Nem akarom ezzel egyik ünnepet a másikkal hasonlítgatni, hanem inkább arra gondolok, hogy sokszor nem kapnak megfelelő hangsúlyt és teret fontos dolgok, míg nem annyira fontos dolgoknak, nagy jelentőséget tulajdonítunk. A karácsonyt a mai világ, szélsőséges nagy áldozatokat vállalva ünnepeli, sok olyan jelentéktelen elemmel és szokásokkal tele, amelyeknek semmi közük nincs Jézus születéséhez. De földi életének utolsó napját is szélsőséges módon,- közömbösen, érdektelenül, értéktelenül veszi tudomásul és "emlékezik nem meg" róla. Talán nekünk keresztényeknek érdemes lenne ezt mérlegelni. Ezen gondolkodtam. 

Még egy

....szép ének.

Magyarul: Ó, áhitat időszaka.......

1.

Ó, áhitat időszaka, Megfáradt lelkem vígasza.

Gyöngéden Istenhez viszel, Hogy gondom Néki mondjam el.

Így könnyít súlyos terhemen, Megváltóm részvétteljesen.

/:Én nem feledlek el soha, Ó áhitat időszaka!:/

2.

Ó, áhitat időszaka: Mikor a mindenség Ura.

Elénk siet, hogy áldja azt, Ki Tőle kér segélyt, vigaszt.

Azt mondja: "Arcomat keresd, az Igém élted napja lesz."

/:Én nem feledlek el soha, Ó, áhitat időszaka!:/

3.

Ó, áhitat időszaka! Ha bús az éltem nappala.

Te felvidítod szívemet, Amíg elérem üdvömet.

Ha összedől porsátorom, és Jézussal találkozom.

/:Én nem feledlek el soha, Ó, áhitat időszaka!:/

Jézus Krisztus mikor rám talált......

Az elmúlt hetekben többen kérdezték tőlem Magyarországról, hogy ismerem-e ezt az énekcsoportot, akik Románok. Nem ismerem, de amit a fordító program segítségével kideríthettem, (mivel sajnos még nem tanultam meg románul) a nevük talán ez magyarul: Remény és barátok. Ha valaki ismeri őket, esetleg írjon róluk többet. De ezt az éneket, amit ide felteszek ismerem, és nagyon szeretem. Beírom a magyar szövegét is.

1.

Jézus Krisztus mikor rám talált,

Karjaiba zárt, félelmem elszállt.

Békessége tölti már szívem,

Irgalmáról zengem énekem.

Refrén:

Áldom szent neved, nagy szereteted,

Mert kegyelmet adtál nékem,

Próbatételért, áldásaidért,

Téged áldlak Istenem.

2.

Jézussal az élet olyan szép,

Mint a fényes dél, mint a kéklő ég.

Bánat árnya, kétség már nem árt.

Mert a lelkem oltalmat talált.

3.

Tudja meg a széles, nagy világ, 

Jézus megtalált, boldog vagyok már.

Őt szolgálni vágyom szüntelen:

Szent Nevét dicsérje életem.

Van 59 perced....?

Akkor mindenképpen nézd meg és gondold át ezt az üzenetet, amit sokan sokkolónak tartanak, mai megkövült, elkényelmesedett, önző keresztény világunkban. Kb. 4 hónapja láttam először, és már akkor nagyon megérintett, és minden gondolatára áment mondtam. Tegnap egy ismerősömnek küldtem el, és újra a szívem mélyéig hatoltak, az itt elhangzott igazságok. Gondoltam felteszem, mert lehet vannak akik nem hallották még. Azt hiszem, ez az evangélium, amire szükségünk van. Nagyon megalkudtunk, és felhígítottuk, az Isten igazságát, és nem tudunk, mert nem akarunk elszakadni, a jelenvaló világ hiábavalóságaitól. "Ne szabjátok magatokat e világhoz"-írja Pál, "Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete." -írja János apostol. De mi emberek, indokokat gyártunk, kifogásokat keresünk, csak azért, mert a világhoz akarjuk szabni magunkat, csak azért, mert a világot szeretjük. De aki a világot szereti, abban nincs meg az Atya szeretete! Az a keresztyén személy, csoport, gyülekezet, közösség, aki a világgal megalkuszik, és azzal megalkuvásban él, az képtelen annak (világnak) megváltoztatására.  Kedves barátaim, Isten nem változott meg. Az Ő országába való bejutás feltételei sem változtak meg. Őt nem érdeklik a mi kifogásaink, az utolsó napon, semmire sem megyünk azokkal. Szabjuk magunkat a szent igéhez, Isten szavához, mert az Ő országába tartunk, - ha oda tartunk - és oda, csak az Ő feltételei szerint juthatunk be! Ezek a feltételek pedig a Szentírásban ki vannak jelentve nekünk. Szánj 59 percet arra, hogy meghallgasd Paul Washer misszionárius szolgálatát, amit még 2002-ben mondott el egy ifjúsági konferencián, több ezer fiatal előtt, és amit sokan sokkolónak tartottak. Sajnos csak így, 6 részben tudtam feltenni, magyar felirattal. 

Közösségi nap a Libánon

Ma, május elsején, a gyergyói és a toplicai gyülekezetből, akik tudták vállalni, felmentünk, a Gyergyó melletti Libán hegyre, és ott voltunk együtt, testvéri és baráti közösségben egymással. Azért baráti is, mert volt olyan személy kettő is, akik most voltak először közöttünk. Mindketten, egy-egy nem régen megtért tesvérnő férje, akik a gyülekezetbe eddig nem akartak eljönni, de ide eljöttek. Hálás vagyok Istennek, ezért a napért. Azt éreztem, hogy a gyülekezet tagjai is közelebb kerültek egymáshoz. De nagy öröm számomra, hogy azokkal, akikkel ma találkoztam először, nagyon jól el tudtam beszélgetni, bizonyságot tenni. Nagyon építő volt számomra is ez a nap. Valamint, reménykedve várjuk az imáinkra Isten válaszát. Az Úr Jézus ma biztatott bennünket, mert láthattuk azok életében, akikért imádkozunk, hogy Ő munkálkodik. Áldott legyen az Ő neve! Az étkezést úgy beszéltük meg, hogy mindenki hoz valami egyszerű ételt, vagy alapanyagot (pl. szallonát) és azt együtt elkészítjük, majd az asztalra tesszük, és mindenki szabadon fogyaszthat. Nagyon jó hangulatban, igazán szép időben, telt a mai napunk. Sokat énekeltünk, beszélgettünk Isten dolgairól, az Ő országáról, és imádkoztunk többször is. Kicsit elfáradva, szívünkben örömmel és hálával jöttünk haza.

Minden dicséret a Krisztus Jézusé! 

Néhány pillanatkép a mai napról.

Szorgos női kezek, az ételt.....

....szorgos férfi kezek a fát készítik elő.

éppen 3 hónapja, hogy ők négyen bemerítkeztek

Így készül a libáni lángolt szalonna.......

Meg volt az egyakarat, az ebéd érdekében

Meg is lett az eredménye

Az idősek és a fiatalok jól meg voltak együtt. Itt a legidősebb és a legfiatalabb eszik együtt

Majd énekekkel dicsértük az Urat

"Tudom az Úrnak terve van velünk..."

"Hozzád szál az énekem...."

A patakhoz is lementünk

"A pataknál oly jól érzem magamat...."

Kankalin csokor, és boldog tulajdonosa Erzsike

Fáradtan, de boldogan indultunk haza

Más nyelven is...

Az elmúlt héten, hozzánk látogató német testvérek kértek meg arra, hogy próbáljam meg, valahogy a blogomat, más nyelven (angol) is közzétenni. Mivel az én angol nyelvtudásom, elég kezdetleges, így nem tudom azt vállalni, hogy angol nyelven is megírom a bejegyzéseket. De találtam egy programot, ami egy megoldás lehet arra, hogy valaki esetleg más nyelven is elolvashatja a bejegyzéseket. Jó, gondolom, egy ilyen automata fordító program, nem képes a tökéletes fordításra, és nem hiba nélkül dolgozik. Meglátjuk mennyire használható. Jobb oldalon, a "Nyelv választás" menü alatt van elhelyezve, egy a google álltal üzemeltetett modul, ahol ki lehet választani a nyelvet, amelyen, szeretnénk a bejegyzést olvasni. 

Különleges találkozási pont - Gyergyó

Szerdán este, különleges nemzetközi találkozási pont volt a gyülekezetünk, és az otthonunk. A városban tartózkodott, egy német missziós társaság néhány tagja, akik 2003 óta, egy helyi szervezettel együttműködve, minden évben ellátogatnak Gyergyóba. A mostani itt tartózkodásuk alkalmával, nagycsütörtök este cseng a telefonom, és kérdezik tőlem, lesz e istentisztelet nagypénteken a gyülekezetben? Mondom persze lesz, délelőtt is, és délután is. Akkor délután szeretnének meglátogatni és megismerni bennünket. Mondtam rendben van, vártuk őket, és jöttek is. Öten voltak, és Richárd a vezetőjük, szolgált az igéből, hirdetve azt, hogy ennek a világnak a keresztre van szüksége, és a keresztről szóló beszédre, és intett bennünket, óvakodjunk, a nyugatot már elárasztott jóléti evangéliumtól. Mert abból hiányzik a kereszt és a kereszt hordozás üzenete. Aznap este megbeszéltük, hogy szerdán este még lesz alkalmuk visszajönni, és mivel jól érezték magukat, szeretnének újból velünk lenni. Kedden viszont, megtudtam, hogy Münchenből, Siegel Erwin testvérünk is itt van Csikcsicsóban, rokon látogatáson és szerda este ő is eljött közénk. Ezen az estén, Richárd és Erwin szolgáltak, majd este a lakásunkon fogadtuk őket és fél tízkor, még csatlakozott hozzánk, egy magyarországi teológus, a református teológiáról Dávid, aki vonattal érkezett, és Richárddal jött találkozni. Igy, anélkül, hogy ezt előre terveztük vagy tudtuk volna, egy nemzetközi találkozó részesei lettünk. Az Úrnak, vannak különleges meglepetései, és én ezeket szeretem. Jó lelkületű beszélgetés után, imádkozva búcsúztunk el egymástól.

Az imaházba nem vittünk fényképezőgépet, de itthon készítettünk egy pár fotót, ezekből teszek fel. 

 "Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, rokon érzelműek, atyafi szeretők, irgalmasak, kegyesek" I.Péter 3:8

Mai ige

Ma reggel, olvastam a "Mai igét", - amit online ide kattintva minden nap el lehet olvasni - és elgondolkodtam, hogy mennyire hajlamosak vagyunk mi emberek halogatni a döntéseink meghozatalát, amelyekről, tudjuk nagyon jól, hogy meg kellene hoznunk őket. Vagy azokat a lépéseket megtenni, vagy feladatokat elvégezni, amelyek mindenképpen ránk várnak. De még szomorúbb, hogy sokszor Isten országa ügyének, és saját előre haladásunknak leszünk akadályai, az ilyen magatartással. Legyünk készek, döntést hozni, lépni, vállalni halogatás nélkül amit kell, hogy ne valljuk kárát se mi, se a környezetünk, se azok, akik felé szolgálni kell. Ma reggel arra is gondoltam, hogy sokszor az ilyen halogató hozzáállásunk miatt nem vagyunk azok, akiknek lennünk kellene, és még nem vagyunk ott ahol lenni kellene, ahol az Úr látni akar, és nem is történik velünk az ami történhetne, és aminek történnie kellene. Ma reggel gondoljuk át, mindezzel mi hogyan vagyunk? Ide teszem amit ma reggel olvastam. Nekem van miért szégyenkeznem. 

Ne maradj le a hajóról!

„Amikor beszállt a hajóba, követték őt a tanítványai.” (Máté 8:23)

Vannak sorsdöntő pillanatok, amikor életfontosságú döntéseket kell hoznod. Egy napon Jézus két embert hívott, hogy csatlakozzon csapatához, de mindkettőnek volt valami oka, hogy ezt későbbre hagyja. Egyiküknek egy temetésen kellett részt vennie, a másik haza akart menni, hogy megmagyarázza elhatározását. Ez az utolsó, amit hallunk róluk. Máté feljegyzi, hogy „akkor Jézus beszállt a hajóba és a tanítványai követték őt”. Ők pedig lemaradtak a hajóról! 

Soha nem leszel sikeres, ha mindig későbbre halasztod a dolgokat. Ha túl sok ideig fontolgatsz egy lehetőséget, akkor lekésel arról, hogy megragadhasd. Erre az egyik legjobb illusztráció a telefon szabadalmának története. Az 1870-es években két ember foglalkozott behatóan a kor technológiája, a távírás módosításán és fejlesztésén. Mindkettőjüknek voltak elképzeléseik a drótkábelen keresztül történő hangátvitelre, és mindketten felfedezték az emberi hang elektronikus továbbítását. Az az érdekes, hogy mindkét ember, Alexander Graham Bell és Elisha Gray is ugyanazon a napon adta be ötletét a szabadalmi hivatalba, 1876. február 14-én. Bell volt aznap az ötödik személy, aki szabadalmi igényt adott be. Gray el volt foglalva más dolgokkal, ezért a megbízottját küldte el. Sajnálatos módon a megbízott több mint egy órával Bell után érkezett, hogy bejelentse a szabadalom benyújtására irányuló szándékot. Ezek a percek Gray-nek egy vagyonba kerültek. A bíróság Bell igényét hagyta jóvá, bár Gray panaszt tett azzal, hogy ő állt elő előbb az ötlettel. Tehát nem elég, ha látod az Isten-adta lehetőségeidet, meg is kell ragadnod azokat. Más szavakkal: ne maradj le a hajóról!