2010. április 8., csütörtök
Gondolatok - húsvét után (is)
„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére…..” Róma 1:16
Az evangélium jelentése: jó hír, örömhír. Ahol evangéliumot hirdetnek, hallgatnak, olvasnak, ott az ember, biztosan valamilyen jó hír birtokosává válik. Az evangélium mindég örvendetes dolgokat, lehetőségeket, ígéreteket tartalmazó információkat közvetít. Olyanokat, amelyek meghatározóan befolyásolhatják az életünket.
Az újszövetségben, az evangélium, Isten által az ember számára meghirdetett, és kinyilatkoztatott jó hírt jelenti. Erre a jó hírre, mindennél nagyobb szüksége volt, az Istentől elszakadt, bűneiben és annak következményeiben, nyomorgó és raboskodó emberiségünknek. Igen, a bűn zsoldosaiként, nyugtalanul, reménytelenül, a félelmek hatalmaskodó sötét hullámain sodródó, a gonosz elnyomásának igáit viselő, és azoktól szabadulni képtelen embernek, csak egy helyről, Istentől jöhetett a megoldást jelentő jó hír. Ez az evangélium pedig kijelentetett a mi számunkra, Isten hatalmával és erejével, Jézus Krisztus által először, majd szolgái által, akikre bízta azt, és a Szentíráson keresztül minden ember számára. Az evangélium Isten szerető szívéből ered, amit teremtő és életet adó szavaival közölt, hatalmával, és igazságának erejével erősített meg, és annak mind e mai napig, megingathatatlan hitelességet biztosít, hogy minden úgy is lett, amint azt Isten kijelentette.
Az evangélium, Jézus Krisztus halálában és feltámadásában lett érvényesítve a számunkra. Mindaz, ami a Golgotán történt, valamint a feltámadási és a pünkösdi események, olyan természetfeletti, az Isten erejének megnyilvánulásával történtek, hogy megtörték a gonosz felettünk gyakorolt egyeduralmát, és feltárta előttünk, a szabadulás lehetőségét és útját. Jézus Krisztus élete árán, biztosított az üdvösség evangéliumának erőt. Az Ő keresztjéről szóló beszéd, Istennek ereje azoknak, akik hisznek benne, és megtartatnak. Az Ő feltámadásának ereje, mint a hatalom legnagyobb megnyilvánulása, amelyet valaha a világmindenség látott, minden hívőnek rendelkezésére áll, hogy hit által magáévá tegye. A Szentlélek, akit Ő küldött el, adja a nélkülözhetetlen erőt a bizonyságtételhez.
A kegyelem evangéliuma, igazán jó hírt közvetít minden ember számára. Van visszaút Istenhez, van kiút a reménytelen életből, van út az Isten országába. Van váltságdíj, bűneink büntetése helyett, van újra kezdésre lehetősége az elrontott életű embernek, van erő, amelyik üdvözíteni tudja az Istenhez megtérő szívet. Óh, milyen fontos, és szükséges, hogy mindenki hallja meg! Ne szégyelld, ne szégyelljük az evangéliumot, mert ott van szükség ahol élünk, mozgunk, megfordulunk, arra, hogy az emberek megtudják a számukra oly fontos üzenetet. Gyakran félelmek némítanak el, és attól tartunk, vajon milyen lesz a fogadtatás. Ne félj, mert Istennek ereje és hatalma munkálja annak hatását. Bár némelyeknek bolondság, másoknak botránkozás, megvetést, ellenállást és gúnyt is kiválthat egyesekből, de lesznek, akik örömmel veszik, és üdvözülnek általa. A mindenható Isten, ma is mennyei erejével gondoskodik arról, hogy akik hittel, és tiszta szívvel hirdetik, azok megtapasztalják, a Szentlélek támogatását, és akik hallgatják, meggyőződhessenek, hogy Isten szavait hallják. Isten lehetővé tette, hogy a világmindenség legnagyobb hatalmával és erejével támogatott ügyet szolgáljuk, az evangéliumot hirdessük, másoknak adjuk tovább. Ezt vállalni kell, ezt tenni kell, hirdetni, mondani kell őszintén, és akkor érezni fogod, hogy nem a te erőd, mert az nagyon kevés, hanem az Ő ereje végzi a munkát. Az evangélium Istennek ereje, és csak ez képes életet menteni, megjobbítani, és hitet adni az üdvösségre. Te mit teszel, szégyelled és hallgatsz, elrejted barátaid, rokonaid, embertársaid elől, akinek hallaniuk kellene, vagy vállalod, hirdeted és elmondod, együttműködsz Istennel? Tegyünk úgy, mint Pál apostol: Nem szégyellem, vállalom, mert tudom, ez Istennek ereje minden benne hívőnek üdvösségre!
2010. április 7., szerda
Húsvéti örömök

Lassab is, gyengébb is...
2010. március 24., szerda
Blogszünet...
Legyetek áldottak!
2010. március 20., szombat
Elmaradt részletek
Tehát, elfoglaltak vagyunk, hála az Úrnak, és a múlt héten még Magyarországra is el kellett mennem, az autómat műszkiztatni, úgyhogy eléggé elmaradtam a megígért részletekkel.
Február 28.-án, örömünnep volt Gyergyóban, Matild néni tett vallást hitéről, és merítkezett be Urunk parancsa szerint. Az ő megtérésével egyben, az Úr egy újabb kaput is nyitott meg előttünk, és mostmár két hónapja minden héten megyünk Csíkkarcfalvára is. Istennek hála, többen kezdtek érdeklődni, és látogatjuk őket. Mára ott tartunk, hogy egy megfelelő helyet keresünk, amit ki tudnánk bérelni, hogy ott gyülekezhessünk. A csíkkarcfalvi helyzetre még visszatérek.

A bemreítkezésre, több helyről érkeztek vendégeink, a Hargita Keresztény táborból, Csíkszeredából, Sepsiszentgyőrgyről, és a körzetből, Toplicáról, Ditróból. A reggeli imárabuzdítás szolgálatát, Király Barna testvér, és Kui Bálint testvér végezték.

Ezen a délelőttön, Kiss Zoltán sepsiszentgyörgyi lelkipásztor szólta Isten igéjét az Ap.csel. 22:1-16 alapján arról, hogy mit jelent igazi kereszténynek lenni.

Azután Matild néni bizonyságtételét hallgattuk meg, majd bemerítettem őt az Atya, a Fiú és a Szentlélke nevében. Az alkalom után, közösen ebédeltünk. Adjon az Úr még sok hasonló, áldott alkalmat. Várjuk a következő vízmozdulást.
2010. február 28., vasárnap
Ünnep volt ma Gyergyóban
2010. február 27., szombat
Az események sodrásában
Ma este a cigányokkal leszünk. Hálásak vagyunk, hogy Isten közöttük is munkálkodik. Már több mint 1o-en maradtak vissza az elmúlt két hétben, hogy rendezzék életüket, és bánják meg bűneiket, és mint ahogy ők mondják: "Meg akarjuk adni magunkat". Azóta, azok közül, akik megadták magukat, már vannak bizonyságaik. Az egyik elmondta, hogy megszabadult a szivartól, a másik meg azt, hogy Isten mennyire gondot visel róla. Amióta megtért, neki mindég van munkája, és látja, hogy Isten gondot visel az övéiről. Az elmúlt szombat óta, szinte minden este összejönnek, akkor is ha mi nem tudunk ott lenni, és énekelnek, imádkoznak, és aki tud közülük olvasni, olvassa az igét. Csak csodálni tudom, ahogy Isten munkálkodik ezeknek az egyszerű embereknek az életében. Az Úr adjon igazi áttörést, úgy a magyarok, mint a romák között.
"Küldj ébredést Uram, küld Lelkedet..."
2010. február 22., hétfő
Csak röviden
2010. január 29., péntek
Keresztény szórakoztatás
Missziós Mulattatók
Bűn tanyázik az Úr követőinek táborában, oly kirívóan arcátlanul, hogy a legrövidlátóbbik előtt sem maradhat észrevétlen. Az elmúlt pár év folyamán ez a bűn rendellenes mértékben növekedett meg. Úgy hatott, mint az egész tésztát megerjesztő kovász. Az ördög ritkán végez agyafúrtabb munkát, minthogy elhiteti az egyházzal, hogy missziójának része az emberek szórakoztatása – megnyerésük érdekében. A puritánok bátor evangélium-hirdetésétől az egyház fokozatosan tompította bizonyságtételét, majd rákacsintott kora frivolitásaira és mentegetni kezdte őket. Azután eltűrte jelenlétüket a falain belül. Most pedig azonosul velük a tömegek elérésének céljából. Az első ellenvetésem, hogy a Szentírás sehol sem beszél az emberek szórakoztatásáról, mint az egyház feladatáról. Ha keresztyén cselekedet lenne, akkor miért nem szólt róla Krisztus? "Menjetek szerte a világba és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." Az üzenet teljesen világos. Megtörténhetett volna, hogy hozzáteszi: "és mulatassátok azokat, akiknek nincs gusztusa az evangéliumra". Ilyen szavakat azonban nem találunk. Ilyesmi Jézusnak nem jutott eszébe. Nézzük csak újra: "adott némelyeket apostolokul, prófétákul, másokat pásztorokul és tanítókul a szolgálat végzésére". Hogy kerülnek ide a mulattatók? A Szentlélek hallgat róluk. A prófétákat vajon azért üldözték, mert szórakoztatták az embereket vagy, mert a mulattatást visszautasították? A koncerteknek nincsenek mártírjai. Ismét mondom, a szórakoztatás kibékíthetetlen ellentmondásban áll Krisztus és apostolai életével, tanításával. Mi volt az egyház hozzáállása a világhoz? "Ti vagytok a föld sója" – nem édes cukorkája – amit a világ kiköp, és nem nyel le. Rövid és éles volt a kijelentés: "Temessék el a halottak a halottaikat". Jézus halálosan komolyan gondolta ezt. Krisztus sokkal népszerűbb lehetett volna – amikor tanítványait kiküldte –, ha több színpompás és kellemes elemet hoz divatba missziójában. Nem hallottam, hogy azt mondta volna: "szaladjatok ezek után az emberek után, Péter, és mondjátok meg nekik, holnap más stílusú lesz az istentiszteletünk, rövid és megnyerő, kis prédikációval fogunk kellemes estét rendezni az embereknek. Mondd meg nekik, hogy biztosan élvezni fogják. Siess, Péter, valahogy meg kell fognunk az embereket!" Jézus sajnálta a bűnösöket, sóhajtott és zokogott felettük, de soha nem akarta szórakoztatni őket. Az újszövetségi levelekben is hiába keresnénk bárhol az evangéliumi szórakoztatást. Azok üzenete más: "gyertek ki, maradjatok kint, maradjatok kint tisztán!" Az olyan megközelítés, ahol ezek közül valamelyik hiányzik: becsapás. A levelek szerzői feltétel nélkül megbíztak az evangéliumban, és semmilyen más fegyvert nem használtak. Miután Pétert és Jánost bebörtönözték prédikációjuk miatt, az egyház imaalkalmat tartott, de nem ezt imádkozták: "Uram, adjad a te szolgáidnak, hogy egy kis ártatlan kikapcsolódás révén, bölcsen és másoktól eltérően mutathassuk meg ezeknek az embereknek, milyen boldogok vagyunk." Hacsak nem hagyták abba Krisztus prédikálását, nem volt idejük mulatságokat szervezni. Az üldöztetés által szétszórattak, mindenhova elmentek az evangéliumot prédikálni. "Feje tetejére állították a világot." Ez a különbség! Uram, tisztítsd meg Egyházadat minden rothadástól és szeméttől, amelyet az ördög varrt a nyakába, és vigyél vissza minket az apostoli módszerekhez. Ha megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mulattatás missziója nem éri el a remélt végeredményt. Hatása romboló a megtértek körében. Lássuk csak, hadd jöjjenek elő azok a nemtörődöm és szidalmazó emberek – akik hálásak Istennek, mert az Egyház találkozott velük félúton –, hogy beszéljenek és tegyenek bizonyságot! Hadd jöjjenek a megfáradtak, akik békességet találtak valamelyik koncerten, hogy ne hallgassanak! Hadd jöjjenek a részegesek is, akik számára a színházi szórakozás Istentől rendelt láncszem volt megtérésük folyamatában, és álljanak fel közöttünk! – Senki nincs, aki ezekre a felszólításokra jelentkezne, mert a szórakoztatás missziója nem eredményez megtérteket. Szolgálatunk számára a legégetőbb szükség, hogy a hívő tudomány összeforrjon az elmélyült lelkiséggel, mert az egyik úgy fakad a másikból, mint gyümölcs a gyökérből. Biblikus tanításra van szükség, olyan mélyen megértettre és megéltre, hogy az tűzbe hozza az embereket.
C. H. Spurgeon (Ford.: W. I.)
2010. január 21., csütörtök
Üres kezek - üres szívek
amire nagyon büszkék az ott lakók. Viszont, sajnos úgy tűnik, hogy szép nagy templomuk van, de Istenük nincs. Mert a gyümölcseikről ismerik meg a fát. Ezelőtt úgy 8-1o hónappal az Úr szívemre helyezte ezt a helységet, és imádkoztunk érte, most pedig ajtó látszik nyílani, és hisszük, Isten meglátogatja ezt a várost is az evangélium erejével, és változást hoz még, sok ember életébe. Ezzel egyidőben, még egy ajtó nyílik, Csíkkarcfalván, ahová szintén eljárok minden héten, és már van három család, akik szívesen fogadnak, és hallgatják az evangéliumot, valamint, már Gyergyóba is bejöttek a gyülekezetbe, van aki már többször is, és egy asszony, döntött is az Úr Jézus mellett. Most ott is, egy helyet kell keresnünk, ahol együtt tudnánk gyülekezni. Kérlek titeket, imádkozzatok értünk, mert kegyelemre, erőre, bölcsességre van szükségünk, és ha Isten építi a várost, akkor nem hiába az építők munkája sem. Nagyon gyenge alkalmatlan szolgái vagyunk az Úrnak, akik minden nap rá vagyunk szorulva Isten kegyelmére. De nagyon hálás vagyok Istennek, hogy szemeimmel láthatom, ahogy munkálkodik.
Köszönjük, az értünk elmondott imádságaitokat.
Kell, ma is kell a kegyelem!
Minden dicsősség, és dicséret a Krsztus Jézusé!

