Mint a kisgyermek

"És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,
És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába." Máté 18:2-3

"Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére........" Róma 1:16

Ezek az igék jutottak eszembe ma, amikor a kislányom Renáta (4 éves) hazajött az óvodából, és elmondta, hogyan tett bizonyságot az óvónéninek. Renátáék csoportjába, vásároltak egy cd lejátszót, és azóta különböző nótákat, és dalokat hallgatnak rajta. Renáta észrevette, hogy ezekben olyan szavak vannak amilyeneket mi nem szoktunk használni, és az énekek sem az Úr Jézusról szólnak. Tovább nem tűrhette az ilyen magatartást, és ma elérkezettnek látta az időt, hogy előálljon, és letisztázza az óvónénivel ezt a kérdést, valahogy így:
- Óvónéni, többet ne hallgassunk ilyen énekeket, mert akik ilyeneket hallgatnak azok a pokolba jutnak.
- Meg apukám is megmondta, hogy aki azt énekeli, hogy "csalfa vagy", meg hazudik, az is a pokolba fog jutni.
- És aki nem hisz az Úr Jézusban, azok is a pokolba jutnak, és nem a mennybe!
Hát, elgondolkodtam. Milyen szomorú, hogy a felnőttek nem mernek sokszor, még annyit sem vállalni, mint egy 4 éves kisgyermek.
Te milyen bizonyságtevője vagy az Úr Jézusnak?
A vasárnap reggeli igeszolgálatban, a Róma 1 részéből, éppen Pál apostol bizonyságtételre való készségéről beszéltem, és imádkoztunk, hogy segítsen az Úr bennünket is, hogy hasonlóképpen legyen a mi életünkben is.
Pál azt mondta:
- köteles vagyok, mindenki felé (14)
- kész vagyok, az evangéliumot hirdetni (15)
- nem szégyenlem, a Krisztus evangéliumát (16)
Uram én is azt szeretném, hogy az életemben mindég így legyen. Könyörülj, rajtam! Ámen.

Bízom benned Uram Jézus

"Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és Ő ismeri a benne bízókat."
Tudom, nem is olyan régen írtam ki, ugyan ezeket az igéket a blogomon, de most újra vissza cseng bennem, mert újra és újra átélhetem ezeknek a csodálatos igéknek igazságát. Isten végtelen jóságának és kegyelmének részesévé válni, a legjobb ami ezen a világon velünk megtörténhet. Én is így gyönyörködök az elmúlt hetekben, Urunk munkájában. Hálás vagyok szívemből azért is, hogy részese lehetek. Bár mint az előző bejegyzésemben írtam, ez a levegőbeni hatalmasság fejedelmének nem tetszik, és újabb akadályokat és nehézségeket akar támasztani, de jó tudni azt meggyőződéssel, hogy az Úr Jézussal harcoljuk ezt a harcot. Bár, az előbbi bejegyzésben említett nehézségek még fenn állnak, de már elmondhatom, hogy ez által is a Mester tanított bennünket. Nagyon bátorít még mindezeken felül, hogy imáink meghallgatásait tapasztalhatjuk. Újabb és újabb szívekben támad vágy az Isten evangéliuma iránt. Csak az elmúlt három hétben, 6-7 új személy kezdett járni az alkalmainkra. Nagy öröm és hála van ezért a szívünkben, mert mindez a kegyelems Isten munkája az evangélium által. De tudom, ez nem csak a mi imáinkra, hanem a tiétekre is válasz. Köszönjük az Úr Jézus nevében az értünk elmondott imádságaitokat. Tegyétek kérlek tovább, "mert ez jó és kedves dolog, a mi megtartó Istenünk előtt. Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közben járó is, Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." Gyönyörködik lelkem az Úrban, és ha megpróbáltatások között is, de szép az Ő útján járni.
Bízom benne, mert Ő a mi szabadításunk Istene!

Szeretném

Még többet kivánom áldani nevét,

Még többet kivánom imádni felségét,
Még többet kivánok engedelmes lenni,

Szivemböl ó Uram még többet.

Még jobban kivánom Jézust szeretni,

Még jobban kivánom Jézust szolgálni,
Még jobban kivánok engedelmes lenni

Szivemböl ó Uram még jobban.

Egésszen átadom néki mindenem,

Egésszen kitárom néki szivemet,
Egészen felveszem drága keresztjét,

Szivemböl ó Uram egészen.

Szeretnék hüséges tanitvány lenni,

Kész vagyok Jézussal eggyütt szenvedni,
Szertném meglátni dicsösségében,

Szivemböl ó Uram szeretném.

Ma Háromkúton voltunk, Mezei Attilával és Szőcs József testvérrel, és Gyergyótól 15 kilóméterrel, már ilyen havas tájjal találkoztunk a hegyekben. A jelekből azt látjuk, hogy itt a tél. Figyeljünk a jelekre, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az utolsó időkben élünk!

Mint ordító oroszlán

"........vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen"
Mint minden időben, ma is úgy van, amikor Isten valahol kiárasztja kegyelmét, a lélek ellensége is mozgósítja erőit. Pontosan így van itt Gyergyóban is, és most itt jár az ordító, és pusztítani akar. Tudom én is, hogy az áldott idők, próbákkal együtt vannak csak. De mégis fáj, amikor az ellenség pusztítását látja az ember. De tudom kiben hiszek, és azt is, hogy meghallgat bennünket, ha hozzá kiáltunk, és megerősíti övéit a megpróbáltatások idején. Tudom hogy téged is meghalgat.
Uram, rombold le a sátán munkáját kérünk, had épülhessen a Te országod.

Hála és könyörgés

Öröm van a menyben, és öröm van a gyülekezetünkben, és a szíveinkben is. Mert egy bűnös az Úrhoz vissza tért. Szeretném megosztani veletek Magdika(41) megtérését. Ő az, akit a gyergyói sátoros evangelizáción megszólított Istennek igéje, és majd a férje nem akarta, hogy jöjjön a gyülekezetbe. De imádkoztunk, és az Úr ajtót nyitott, és az elmúlt egy hónapban, amikor csak tudott jött a gyülekezetbe két lányával Júliával(15) és Csillával(12).
Szerdán, itthon Gyergyóban a biblia órán a Jelenések 3. részéből a Laodiczeabeli gyülekezetnek írt üzenetet olvastam, amelynek üzenete volt ezen az estén a mi gyülekezetünkben összegyűltekhez is. Amikor odaértünk az igében: "Imé az ajtó előtt állok, és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem." és beszéltem arról, hogy annak, akinek még kívül van Jézus az életében, oda ma be akar menni, és most éppen Ő kopogtat a szívén. De a szíven csak belül van kilincs, és az Úr Jézus most türelmesen arra vár, hogy belülröl megnyíljon a szív ajtaja,és hogy Ő oda beléphessen. Ekkor Magdika, aki kb. egy hónapja volt először a gyülekezetünkben, elmondta, hogy érzi és hallja, hogy nála kopogtat Jézus, és nincs nagyobb vágya, mint hogy bejöjjön a szívébe és ott is maradjon a Nagy Király. De egyedül úgy érzi, nincs hozzá elég ereje. Ekkor megkértem a gyülekezetet, hogy imádkozzunk Magdikáért, hogy tudja megnyitni szíve ajtaját. Őszintén mindenki, még a gyermekek is egyakarattal imádkoztunk, és megtörtént az amit nagyon vártunk. Nyílott a zár, összetört a szív keserves sírással, és jött a felszabadulás.
Áldott legyen az Úr Jézus neve mindezért, mindenért.
Pénteken feleségemmel meglátogattuk Magdikát, aki nagyon boldog volt, és beszélgettünk, imádkoztunk, és csodáltuk azt a gyermeki hitet. Azt mondja:
-Zsolt, amikor hazajöttünk szerdán este, és leültünk vacsorázni a család, nagyon boldog voltam, mert arra gondoltam, amiről szólt az ige, hogy ma este az Úr Jézus velem vacsorál.
Hát az Úr Jézus mondja: Ha olyanok nem lesztek mint a kisgyermek.......
Ő Isten családjának, egy új gyermeke. Kérte, hogy szeretne az első adandó alkalommal beerítkezni.
Hisszük, hamarosan meglesz.
Ma (vasárnap) délelőtt is ott voltak a gyülekezetben, és kértem, hogy tegyen bizonyságot arról, amit Isten tett az életében. Bár nagyon izgult, mert eddig háromnál több személy előtt még nem nagyon beszélt, de örömmel tett bizonyságot. (Jó volt, különös képpen azért, mert volt egy család a gyülekezetünkben, akik ma voltak először, és ők is nagyon meg lettek érintve.) Tényleg, látszik Magdika arcán a boldogság. Majd így folytatta:
-Szeretnék, amikor lehet bemerítkezni. Bár, a tegnap este amikor elmondtam a férjemnek, nagyon határozottan azt válaszolta: te tényleg megbolondultál, na döntened kell, vagy a családod, vagy a keresztség. Én nem keseredtem el, és tudtam is a választ rögtön, -bár nem szóltam semmit,- hogy énnekem be kell merítkeznem, és ettől senki el nem tántoríthat, és csak a jó Istent kérem, változtassa meg a férjem szívét. Én úgy gondolom, hogyha beengedtem Őt a szívembe, akkor nem veszítem el a családom. Így mondjon bárki - bármit, nekem ezt meg kell tennem.
Hála és dicsősség Istennek mindenért, és ma a gyülekezetünk együtt Magdika férjéért könyörgött, hogy Isten vegye kezébe az ő életét is, és kértük, hogy adja meg, hogy az egész család ott legyen együtt a gyülekezetben.
Imádkozunk értük, és azokért akik halhatták az evangéliumot már, és azokért is akik ezután hallják meg.

Öröm ünnep

Az utóbbi hetekben, sajnos nagyon sokat küszködtem a számítógépemmel, és már oda jutottam, hogy alig tudtam használni valamire. Állandóan lefagyott. De a héten Mezei Attila kezelésbe vette, és jól meg kellett vele dolgoznia, de végre újból kivállóan működik.

Így szeretnék még egy bejegyzésben visszatekinteni, és megemlékezni arról az ünnepről, ami két héttel ezelőtt volt a gyülekezetünkben. Többen kérték már, hogy írjak róla ezt most szeretném megtenni.

Amióta Gyergyóba vagyunk, kicsit több mint 10 hónapja, ez volt az első bemerítkezési ünnep a gyülekezetünkben.

Mezei Attila testvérünk, aki ez év április utolsó napján, adta át szívét az Úr Jézusnak, és csatlakozott Isten családjához, vallotta meg hitét, és tett nyilvánosan bizonyságot az alámerítkezésben. A bemerítkezés előtt hallhattuk Attila élő bizonyságtételét a megtéréséről és hitéről szóban is. Hálásak vagyunk azért, amit végez Isten az ő életében.

Az is külön öröm volt számomra, hogy szeretett vendégeink is lehettek ezen a napon. Együtt örültek velünk az Érszöllösről érkezett testvérek, köztük Veres Efraim lelkipásztor, aki lelki tetsvérem és barátom. Egyébként Efraim szolgált az igéből a bemerítés előtt, és végezte az alámerítés szolgálatát. Nagyon örültünk magyarországról érkezett vendégeinknek is, akikkel eljött édesanyám is, aki először látogatott meg bennünket Erdélyben. Együtt örülhettünk még a Szilágysomlyói lelkipásztor testvér, Szekrényes Pállal és családjával, valamint a Hargita keresztény táborból érkezett vendégeinkkel is. Hálás vagyok a városból érkezett látogatókért is, akik között volt olyan személy, akit megérintett az ige. Délután hálaadó istentiszteletet tartottunk. Számomra nagyon megható és felejthetetlen nap volt.

Minden dicséret, a Krisztus Jézusé!

Felteszek egy pár képet.

Még több képet itt nézhetsz az alkalomról, a gyülekezeti oldal legalján.

Feljebb, hogy mint kérjük vagy elgondoljuk

"Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,
Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen!" Efézus 3:20-21

Borszék 2008. október

A mindenható Isten kegyelméből, a múlt héten három napot Borszéken evangelizálhattunk, és többet kaptunk mint amit kérni tudtunk volna.

Pedig már, amikor elkezdtük szervezni az evangelizációt, meg voltunk próbálva, de az Úr csodálatosan (szó szerint) jött, és segített a nehézségeket leküzdeni. Megerősített bennünket, és így volt lehetőségünk hirdetni az evangéliumot három napig Borszéken. Visszaemlékszem, hogy az Úr, hogyan erősítette a hitünket az igékell, amelyekkel foglalkoztunk az elmúlt hetekben. Bár sok tény és vélemény azt próbálta sugallni, hogy nem kell most evangelizálni, minket Isten mégis arra vezetett, hogy most kell. Hálás vagyok, hogy engedelmesek tudtunk lenni.

Csütörtökön, este 6 órakor kezdődött az első alkalom, és rajtam, valamint a helyi három nővéren kívül, még 14-en, (összesen 18) lehettünk. Néhány ének után, olvastam az igét, a János evangéliuma 9:1-12-ig, a vakon született ember meggyógyításáról. A szolgálatomban elmondtam, a személyes megtérésemet is röviden, és azt, hogy én is vakon születtem mint minden ember, mielőtt rosszat vagy bűnt tehettem volna. Én nem láttam Jézust, de Ő látott engem. Jézussal való találkozás, és a szavának való engedelmesség eredménye, hogy látok, látni fogsz. Mások is érzékelik, észreveszik a változást, ismerősök, szomszédok, barátok........ Akinek volt Jézussal egy igazi találkozása, és felnyitotta a szemeit, az örömmel tesz bizonyságot arról akivel találkozott, és ami vele történt. Az alkalom végén még megtudtam, hogy vannak közöttünk olyan személyek, akiknek, volt egy ilyen találkozásuk a Megváltóval, és Cseresznyés Ferenc Borszékről, vállalta, hogy elmondja, a megtérése bizonyságtételét. Jó volt hallgatni. Áldott alkalom volt.

Pénteken, estére majdnem megduplázódott a létszám, (34) többek között a Magyarországról érkezett 7 vendégünk is ott volt. A gyergyói gyülekezetből is többen vágytak eljönni, így az én autóm is megtelt. Magyar testvéreink énekekkel szolgáltak, Víg Miklós a megtéréséről mondott bizonyságot. Ezután id. Veress Ernő testvér szolgált az igéből, a Márk ev. 1:15 alapján, a betelt időkről, amelyeket Isten rendel, és hívta fel a figyelmet a két fontos dologra, és hirdette is: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Ezután Jákó József a helyi Református gyülekezet lelkipásztora mondott őszinte bizonyságot. József feleségével, és három gyermekével mindhárom este ott volt az evangelizáción. Az Istentisztelet végén még a helyi nővérek kérésére buzdítottam a jelenlevőket hálaadásra, majd a helyiek szétosztották, az erre az alkalomra hozott, 20 kg szőlőt. Olyan jól érezte magát mindenki, hogy még fél kilenckor sem akart senki hazaindulni. Veress testvér még énekelt is egy éneket.

Szombat este az érszöllösi testvérek is megérkeztek, és ezen az estén velük együtt szolgáltunk. A szöllösi fiatalok énekeltek, ketten Ági és Denisza tettek bizonyságot, hogy milyen hálásak Istennek azért, hogy már fiatalon megismerhették az Úr Jézust, és követhetik Őt. Azután Cseresznyés Lajos (Köszvényesről érkezett családjával erre az alkalomra), Isten gondviselő kegyelméről, és életükben megtapasztalható nyilvánvaló tetteiről mondott bizonyságot. Ezután Veress Efraim testvérem szólta az evangéliumot az ApCsel 9:1-9, 17-19 alapján, a vallásos, törvényt tudó és tisztelő Saulus (majd Pál apostol) megtéréséről. Akinek minden vallásossága ellenére, szükséges volt találkozni az Úr Jézussal, letenni a saját akaratát, meggyőződni, hogy ami vele történt, az nem képzelődés hanem valóság, és menni arra a helyre, ahol megmondják neki, mit kell cselekednie. Az alkalom végén felállt Jákó József az előbb említett református lelkész, és azt mondta, ő ma megértett valamit, neki be kell merítkezni, mert érzi, hogy ez Isten akarata. Már augusztus óta foglalkoztatja őt ez a kérdés, Istentől kért erre vezetést, és ezen a hétvégén megértette vele az Úr, hogy ezt meg kell tennie. Megható, és örömteli pillanatok voltak, amikor szemeinkkel láthattuk, amint valaki engedelmeskedik az evangélium igazságának. Majd az alkalom végén, már az ajtónál álltam, amikor a felesége Enikő jött oda hozzám könnyes szemekkel, és mondta: Zsolt én sem akarok hazamenni, úgy ahogy eljöttem. Szeretném én is megkapni az új életet. Visszamaradtunk imádkozni, és az őszinte összetöretett szív kedves volt az Úr előtt. Meghallgatott bennünket, és megajándékozott az Ő békességével. Tudom, Enikő és Józsi másként mentek haza. Dicsőség Istennek!! Legyen áldott az Ő neve mindenért. Kérlek titeket imádkozzatok ezért a házaspárért, akik őszintén vállalják Isten igazságát, és döntéseiket, és tesznek róla bizonyságot bátran mindenkinek. Azt is tudjátok mindnyájan, hogy sok támadás érheti őket az elkövetkező időben, de kérjük Urunkat, hogy védelmező kezével takarja be őket, és erősítse meg hitüket. És imádkozzunk még azokért, akiket megérintett az evangélium, és elkezdett bennük munkálkodni, mert vannak többen, és hogy ők is tudjanak engedni a hívásnak, és dönteni az Úr Jézus mellett.

A borszéki alkalmaink, minden csütörtök délután 5-órától van.

Többen is igérték hogy ott lesznek az alkalmainkon, többek között a Cseresznyés és a Jákó család is, valamint azok közül is, akiket megszólított az ige.

Minden dicséret, a Krisztus Jézusé!

Felteszek néhány képet.

A halgatóság egy része a borszéki kis imaházban

A magyarországi testvérek énekelnek

"Térjetek meg"-hirdette id. Veress Ernő

Jákó József bizonyságtétel közben a kisfiával

Borszéki meghívó, programmal

.

ÚJ FORRÁS BORSZÉKEN

VALAKI PEDIG ABBÓL A VÍZBŐL ISZIK…

…MEG NEM SZOMJÚHOZIK-MONDTA

JÉZUS
SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK MINDENKIT,

EHHEZ A FORRÁSHOZ
2008. október 23-24-25-ÉN,
A BORSZÉKI MAGYAR BAPTISTA IMAHÁZBA

TARTANDÓ EVANGELIZÁCIÓS ALKALMAINKON.

PROGRAM:
23-án csütörtök 18:00 énekes-zenés evangelizáció.
Igét hirdet: Novák Zsolt
24-én péntek 18:00 énekes-zenés evangelizáció. Vendég csoport Magyarországról.
Igét hirdet: id. Veress Ernő
25-én szombat 18:00 énekes-zenés evangelizáció, érszőllősi és magyarországi vendégekkel.
Igét hirdet: Veress Efraim

Cím: BORSZÉKI MAGYAR BAPTISTA GYÜLEKEZET, BORSZÉK Str. VAIJILOR Nr. 8.

AKI SZOMJÚHOZIK,

JÖJJÖN EL,
ÉS AKI AKARJA,

VEGYE AZ ÉLET VIZÉT INGYEN!

Ma hála adással emlékezünk

Ma reggel feleségemmel együtt hálát adtunk, és megemlékeztünk az elmúlt 16 évről, amit egymás segítőtársaként élhettünk meg. Voltak örmeink, könnyeink, boldog és keserű óráink, próbáink és győzelmeink, de a házasságunk ideje alatt éltük meg mindketten életünk legcsodálatosabb napját, amikor átadtuk szívünket az Úr Jézusnak, azon a napon, amikor újjászülettünk. Ezért vagyunk a leghálásabbak. De ezenkívül, még számtalan okunk volt és van a hálára. Ma mindenért hálát adtunk.

Mi akkor 1992. október 17-én

..........és ma, 2008. október 17-én.

Sokat változtunk, kívül és belül is.

Imalánc

Az Úr Jézus áldását kívánom mindenkire!
Istennek hála, áldott alkalmaink voltak ma a gyülekezetben. Délután még külön öröm is ért bennünket. Többen kérdezték tőlem, hogy mi van Magdival, aki a sátoros evangelizáción vasárnap ott volt, és az Úr nagyon megérintette a szívét, majd a férje nem engedte a gyülekezetbe. Imádkoztunk, és ma délután végre engedett a férj, és ott lehetett a gyülekezetben, két lányával. Nagy vágy van a szívében, és tovább kell imádkozni érte. Jó volt látni, ahogy szomjúhozik az ige után. Legyen áldott az Úr, hogy az elvetett igemagokra gondja van.
A holnapi naptól (13.-a hétfő) szeretnénk ima-böjt láncot kezdeni a 23-án kezdődő evangelizációért, hogy legyen ott is talaja az ige magjának, hogy Isten készítse a szíveket, vonja az embereket, és áldja meg az evangéliumot ott abban a városban is. Mivel a mi gyülekezetünkben igen kevesen tudnak ebből részt vállalni, így kitettem egy napi listát, és ha úgy érzed, hogy akarsz és tudsz csatlakozni ehhez az imalánchoz, akkor ezt megteheted névtelenül, és majd a mennyei Atya megfizet neked nyilván!Tehát, ha szeretnél kapcsolódni, akkor jelöld meg a napot a mellette levő pici körben, majd kattints a "Vote" gombra. Az nem baj ha egy napra többen is leszünk. A fontos, és jó ha minden nap, mind többen tudunk az Úr előtt megemlékezni és kérni, zörgetni Borszékért.
Halgasson meg az Úr!

Borszék (is) élő vízre vár

Mint ahogy igértem egy régebbi bejegyzésben, - augusztus 5.-én -, hogy fogok írni a három városról, ahol Isten akaratából munkálkodunk. Gyergyószentmiklósról ahol élünk, már írtam egy beszámolót augusztus 6.-án azt itt olvashatjátok, és mint a tegnapi bejegyzésemben is utaltam, ma szertnék egy kicsit részletesebben a borszéki misszióról írni.

Borszék, nagyon szép helyen, erdős hegyektől övezett széles völgyben, Gyergyótól kb. 60 km-re fekszik, 900 méterrel a tengerszint fölött.
A településnek nem egészen 3.000 lakosa van, amelynek száma sajnos folyamatosan csökken. A lakosság többnyire magyar ajkú.
A városka, világhírű lett 2004-ben, mivel az amerikai üdülőparadicsomban, Berkeley Springsben az ivóvizek világbajnokságán aranyérmet nyert, a Borszék területén található természetes forrásaiból fakadó víz. Így lett világhírű, a borszéki ásványvíz. A múlt rendszerben neves üdülő és fürdőhely volt. Erről tanúskodik a villa negyed is, amelyre ma csupán, romos épületekből álló lerobbant, elhagyatott hatalmas házak emlékeztetnek.
A település lakosságának legnagyobb része, több mint 2.100 fő, katolikusnak vallja magát, míg ezzel szemben, csupán 3 baptista, és 16 pünkösdi gyülekezeti tag van.
A baptista gyülekezetbe volt amikor 20-an is jártak, de az idő múlásával kihaltak, elköltöztek, lemorzsolódtak. Van egy kis imaházuk is.
Én ez év, június 17.-én voltam ott először, miután megkértek bennünket, hogy látogassuk meg a gyülekezetet. Akkor öten voltak borszékiek, de mint később megtudtatam, hogy álltalában csak három idős néni van, akik annak ellenére is összegyülnek minden szerdán és vasárnap, hogy volt mikor 8 hónapig nem látogatta meg őket senki. Ott jártunkkor, az Úr szívemre helyezte őket és a várost, és azóta amikor tehetem, csütörtökön délután megyek, és együtt imádkozunk ébredésért, kegyelemért.
A városban, sok kút van, és azokhoz jártak az emberek vízért. De sajnos a sok kút közül, már csak egy ad vizet, és az is távolabb van a várostól, és elég nehezen megközelíthatő. Azok a kutak amelyek régen vizet adtak, ma ki vannak száradva. Nem e így van ez sokszor szellemi értelemben is. Voltak források, amelyekből folyt az élő tiszta víz, és mára ezek a források megritkultak, és csak itt-ott van egy-egy tiszta élővizet adó - tovább adó, élet vagy gyülekezet.
Miért? Miért?
Pedig ha valamikor szükség volt a tiszta evangélimra, akkor ma szükség van. A gonoszság sivatagában élővíz nélkül, szomjúhozva vergődnek az emberek, és szemeink előtt hullanak el, és mennek az örök ítéletre. Mert nem ittak abból a vízből, ami életet ad, amit aki iszik, az soha meg nem szomjúhozik. Mind több és több ember a végső pusztulás útján halad, és mind kevesebben az örökélet ösvényén. Nem kiált egy belső hang a lelkünkben, és nem késztet cselekvésre? Ó, bár nyílnának meg lelki szemeink, és látnánk meg, addig még mi igyekszünk, ésszerű kifogásokra hivatkozva, kényelmes, konfliktusoktól és nagyobb áldozathozataltól mentes, "hívő" életet élni, addig embertársaink százai-ezrei-milliói vesznek el. Mert nem volt időnk, volt sok minden fontosabb, mert, mert, mert.... és hárítjuk másokra, vagy majd, majd, majd...., és így telnek el kegyelmi napjaink. Pedig az Úr Jézus azt mondta, hogy a víz amelyet Ő ad, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz bennünk. A kútfő azt jelenti, az adja tovább, a forrás vizét. Az alap, a forrás Jézus, Ő adja az élővizet. Ez a forrása nem apad, ez a forrás örök. Mi van a mi kútfőnkel, kiszáradt? Repedezett kútjaink vannak, melyek nem tartják a vizet? Valami akadályozza az áramlást, a forrás és a kútfő között? Istennek egyszer ez volt a panasza népe felé: "Elhagytak engem, az élő vizek forrását." Ne nyugodjunk hívő keresztény testvéreim, menjünk Jézushoz, állítsuk helyre életünket, és imádkozással, kitartó könyörgéssel kérjük Istent, buzogjon belőlünk az élő folyam, és legyenek még sokan, akikhez a mi kútfőnkön keresztül juthat el az életmentő evangélium. Azért is imádkozom, hogy mind többen legyenek, akik még odaszántabban, vagy teljesen Istennek szentelve életüket, vállalják az evangélium szolgálatát, és vezetnek sokakat a szabadítás és örökélet forrásához.
Borszék is erre vár, és ott is, bár ha minden kút működne is, kevés lenne, mert a lélek szomjúságát, csak az élő víz képes oltani örökre. Ezért szertnénk, evangelizálni 23-24-25.-én a városban, és reménykedve várjuk a szomjúhozó lelkeket. Imádkozunk Isten támasszon szomjúságot, de nem borszéki víz után, hanem az Ő igazsága után. "Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek."
-Uram, köszönöm, hogy ma még, aki szomjúhozik jöhet, és aki akarja veheti az élet vizét ingyen.
Imádkozzatok értünk, és Borszékért.

A nyáron többször elkísértek vendégek is a misszióba.
Felteszek egy néhány képet:

Magyar vendégekkel az imaház előtt

Szilágyerkedi és sepsiszentgyörgyi vendégekkel az imaház előtt

A három borszéki nővér

Bizonyságot tesz Mezei Attila

Reméljük, hogy helyiekkel is meg fog telni az imaház

A még egyetlen működö forrás a 10-es, "Kossuth forrás"