Sokat cselekedtél te, Uram Istenem

...........a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.
Kívánok mindenkinek, áldásokban gazdag, mennyei békével teljes, boldog új évet.
Nagyon esemény gazdag, mozgalmas volt az elmúlt három hét.
Az ünnepi alkalmakon kívül (karácsony, szilveszter, újévnapja), még két nagyobb esemény volt az elmúlt három héten a gyülekezetünkben. Az egyik alkalmunk, december 21.-én, a gyergyói sérültek egyesületével tartott közös, hálaadó, karácsonyi, és egyben a sérültekkel az évzáró istentisztelet volt. Hirdettük a karácsonyi örömhírt, a megváltás tényét, annak elfogadásának lehetőségét. Az Úr Jézus földre jöttét és kereszt halálát, amely álltal elvégezte minden ember megválltását, amelyet, mindenki eldöntheti elfogadja, vagy elutasítja. Azután megemlékeztünk az egész évi áldásokról, amelyekben Istenünk kegyelméből részünk lehetett ebben az évben a sérült emberekkel. Erről képes beszámoló itt olvasható, a gyergyói sérültek 2008-as évéről pedig egy prezentáció itt tekinthető meg.

Eljött - és újra el fog jönni

„Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe" (Csel 1,11).
Sokan ünneplik ma az Úr első eljövetelének feltételezett napját: fordítsuk most figyelmünket második eljövetelére. Ez éppen olyan biztos, mint amilyen az első eljövetele volt és hogy először eljött, az nagyban alátámasztja második eljövetele bizonyosságát. Jézus Krisztus, aki eljött szolgálni mint egyszerű ember, egészen biztosan eljön újra, hogy elvegye szolgálatának jutalmát. Ő, aki eljött, hogy szenvedjen, minden bizonnyal eljön újra, hogy uralkodjék. Ez a mi boldog reménységünk, mert egykor majd osztozni fogunk Urunk örömében. Most megaláztatás és irigylésre nem méltó élet az osztályrészünk, mint az Övé is az volt itt a földön, de ha majd visszajön, nyilvánvaló lesz dicsősége, és megdicsőít minket is. A meghalt szentek is feltámadnak megjelenésekor. A megrágalmazottak és megvetettek tündökölnek majd Atyjuk királyi uralmában. Királyok és papok lesznek, és a gyász napjai véget érnek számukra. Az örökkévalóság mérhetetlen békéje és ragyogása bőséges jutalom lesz a bizonyságtétel és küzdelem éveiért. Ó, bárcsak hamarosan jönne az Úr! Mert eljön! Már úton van és gyorsan közeledik. Közeledtének jelei töltsék el örömmel a szívünket. C.H.Spurgeon

Zúgjatok hát, reménységünk karácsonyi harangjai!

.

Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek!

.

Újra eljön, várjuk Őt!

.

.

Erőt adsz minden helyzetben....

Újra itthon.
Hála legyen az Úr Jézusnak, megőrzött bennünket, az elmúlt napok sok-sok utazásaiban. Nyolc napi távollétünk alatt, több mint 3000 km utaztunk, körülbelül így: Gyergyó-Kecel-Paks-Kecel-Szilágyperecseny(Ro)-Kecel-Kiskőrös-Súr-Eger-Kisgyőr-Kecel-Jánoshalma-Kecel-Kiskunhalas-Kiskőrös-Kecel-Erdőszentgyörgy-Gyergyó. Gazdag programunkban átélhettük Urunk áldásait, valamint az énekíróval együtt, énekeltük és tapasztaltuk meg: "Erőt adsz minden helyzetben....". Sokszor, erőnk feletti volt a terv, de az Úrral sikerült megvalósítani. Ilyenkor, mikor Magyarországra megyünk, az Úr kegyelméből, idősebbik hugoméknál Katiéknál lakhatunk Kecelen, akik lelkesen, szeretettel és türelemmel fogadnak és hordoznak bennünket, és osszák meg velünk az otthonukat és asztalukat. A mennyei Atya hiszem, megáldja őket ezért, és mindazokat is, akik így vagy úgy részt vállalnak a misszióban. A kisebbik hugom Klári pedig intézi ügyes bajos dolgainkat, amelyeket mi nem tudunk a távolság miatt. Őt is megáldja az Úr, most éppen egy gyermekkel márciusban.
A bibliaiskolán, ahol levelzőn az utolsó évemet járom, voltam csütörtökön és pénteken, ahol különösen a péntek délelőtti tanítás nagyon sokat mondott nekem, az újszövetség témában. Örültem hogy ott lehettem, és még szombaton is ott kellett volna maradnom, de mivel szombaton Szilágyperecsenben kellett a munka kongresszuson reggel szolgálnom, így engedélyt kaptam, hogy elmenjek. Szombaton hajnalban kettő órakor indultunk sógorommal, aki a vezetésben segített, és Tamással, akinek édesanyja ott lakik, és az alkalmat kihasználva meglátogatta. Én a Máté ev. 9:37-38 olvasva igyekeztem buzdítani arra lelkipásztor és lelkimunkás testvéreimet, hogy az aratás Urát kérjük, küldjön még munkásokat, mert nagyon sok az aratni való, de a munkás kevés. Azután a kongresszus napirendi pontjait tárgyalhattuk hosszasan, de hasznosan. Végül Thoma Magda az Európai Baptista Federáció elnöke hirdetett igét a Zsoltárok 133. része alapján.
Vasárnap délelőtt a kiskőrösi gyülekezteben voltunk, ahonnét az Úr kihívott bennünket a misszió munkára. Délután a súri Pék Győző testvérék meghívásának tettünk eleget, és velük mentünk gyülekezetbe, majd azután a házuknál vagy 15-n folytattuk. Nagyon tartalmas lelki beszélgetés alakult ki, majd imádkoztunk mindannyian, abban a hitben, hogy Isten meghalgatta imáinkat. Külön öröm volt számomra, hogy találkozhattam Istvánékkal Rédérő (azt hiszem így hívják a helységet, ahol laknak), és láthattam arcán, hogy ég a vágy a szívében Isten után. Már éjfél jól elmúlt, mikor nyugovóra tértünk, szívünkben hálával.
Hétfőn, reggel még vendéglátóinkkal imádkoztunk, beszélgettünk, reggeliztünk, és onnét Egerbe indultunk, ahol meglátogattuk a gyergyói gyülekezetünk egyik tagját Évikét, aki néhány hete mondott igent, az Úr Jézus hívó szavára. Évike Egerben dolgozik, 1hónap munka, (egy idős asszonyra vigyáz non stop), 1 hónap otthon. Jó volt együtt imádkozni, beszélgetni vele is és a gondozott nénivel is. Egerből Kisgyőrbe mentünk egy családot meglátogatni, Zsoltot és Krisztinát, valamint két gyermeküket, akik interneten vették fel velünk a kapcsolatot. Nehéz lelki harcaik vannak, és igéretet tettünk nekik, hogy ha az Úr ad alkalmat, meglátogatjuk őket. Az Úr most küldött, és mi szívesen vállaltuk és mentünk. Nagyon jól elbeszélgettünk, és imádkoztunk együtt, bízva abban, hogy a mindanható Isten, megmutatja akaratának útját nekik. Ti is imádkozzatok értük.
Kedden disznóvágáson voltunk Jánoshalmán édesanyámnál, ahol saját részünkre vágtunk. Hálásak vagyunk a segítségekért, akiket az Úr rendelt ki számunkra Zsuzsit az unokanővéremet, és Tamást az öcsémet.
Szerdán sok intézni valóim mellett, volt egy váratlan, de örömteli beszélgetésem egy régi ismerősömmel P. Zolival. Nagyon érdekelte mindaz ami az életemben történt, és csupán 40 percünk volt beszélgetni, hiszem Isten ad még alkalmat, hogy részletesebben és mélybben is elbeszélgethessünk. Imádkozzatok Zoliért is. Zoli, olvasd a bibliát, amit adtam, és abból is sok kérdésedre válszt kapsz.
Szerda este egy nagyon áldott alkalmat tölthettem testvéri közösségben Kecelen. Jó volt az ige mellett arról gondolkodni, beszélgetni, hogy mennyire van Istennek szentelve az életünk. Sok bizonyság és megtapasztalás hangzott el, ezen az estén. Majd az imádkozás során, valakinek összetört a szíve, és az Úrhoz kiálltott irgalomért. Megbánta bűneit, elrontott útait, a természet szerinti életét halálba adta, és Edina kapott egy új szívet. Dicsősség legyen Istennek!! Edináért is imádkozzunk, hogy az Úr erősítse meg, tartsa meg, áldja meg, használja fel, hogy rajta keresztül, mások is Istenhez térhessenek.
Mindenért hálás vagyok Istennek!
Csütörtökön éjjel érkeztünk haza, és már hiányzott Gyergyó, a gyülekezet és a testvérek, a vágyakozók. Jó újra itthon lenni. Mert itt a helyünk, és Isten itt akar bennünket látni. Egyszer Veress testvér így mondta: "Ha ott vagy ahol lenned kell, ha teszed amit tenned kell, akkor az fog történni, aminek történnie kell." Tehát velünk is az történt, hogy otthonunká lett Gyergyó.

Mozgalamas napok

Nem jut idő, ezekben a napokban a blog írásra. Ez azt is jelenti, hogy minden napra kapunk feladatokat az Úrtól, amelyeket szeretnénk akarata szerint elvégezni. Ma (szerda) este, el kell utaznunk Magyarországra, és egy hétig távol leszünk. Imádkozzatok értünk. Nem sokára indulunk.
Az Úr angyala tábort jár az Őt félők körül.

Mint a kisgyermek

"És előhíván Jézus egy kis gyermeket, közéjök állítja vala azt,
És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek és olyanok nem lesztek mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába." Máté 18:2-3

"Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére........" Róma 1:16

Ezek az igék jutottak eszembe ma, amikor a kislányom Renáta (4 éves) hazajött az óvodából, és elmondta, hogyan tett bizonyságot az óvónéninek. Renátáék csoportjába, vásároltak egy cd lejátszót, és azóta különböző nótákat, és dalokat hallgatnak rajta. Renáta észrevette, hogy ezekben olyan szavak vannak amilyeneket mi nem szoktunk használni, és az énekek sem az Úr Jézusról szólnak. Tovább nem tűrhette az ilyen magatartást, és ma elérkezettnek látta az időt, hogy előálljon, és letisztázza az óvónénivel ezt a kérdést, valahogy így:
- Óvónéni, többet ne hallgassunk ilyen énekeket, mert akik ilyeneket hallgatnak azok a pokolba jutnak.
- Meg apukám is megmondta, hogy aki azt énekeli, hogy "csalfa vagy", meg hazudik, az is a pokolba fog jutni.
- És aki nem hisz az Úr Jézusban, azok is a pokolba jutnak, és nem a mennybe!
Hát, elgondolkodtam. Milyen szomorú, hogy a felnőttek nem mernek sokszor, még annyit sem vállalni, mint egy 4 éves kisgyermek.
Te milyen bizonyságtevője vagy az Úr Jézusnak?
A vasárnap reggeli igeszolgálatban, a Róma 1 részéből, éppen Pál apostol bizonyságtételre való készségéről beszéltem, és imádkoztunk, hogy segítsen az Úr bennünket is, hogy hasonlóképpen legyen a mi életünkben is.
Pál azt mondta:
- köteles vagyok, mindenki felé (14)
- kész vagyok, az evangéliumot hirdetni (15)
- nem szégyenlem, a Krisztus evangéliumát (16)
Uram én is azt szeretném, hogy az életemben mindég így legyen. Könyörülj, rajtam! Ámen.

Bízom benned Uram Jézus

"Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és Ő ismeri a benne bízókat."
Tudom, nem is olyan régen írtam ki, ugyan ezeket az igéket a blogomon, de most újra vissza cseng bennem, mert újra és újra átélhetem ezeknek a csodálatos igéknek igazságát. Isten végtelen jóságának és kegyelmének részesévé válni, a legjobb ami ezen a világon velünk megtörténhet. Én is így gyönyörködök az elmúlt hetekben, Urunk munkájában. Hálás vagyok szívemből azért is, hogy részese lehetek. Bár mint az előző bejegyzésemben írtam, ez a levegőbeni hatalmasság fejedelmének nem tetszik, és újabb akadályokat és nehézségeket akar támasztani, de jó tudni azt meggyőződéssel, hogy az Úr Jézussal harcoljuk ezt a harcot. Bár, az előbbi bejegyzésben említett nehézségek még fenn állnak, de már elmondhatom, hogy ez által is a Mester tanított bennünket. Nagyon bátorít még mindezeken felül, hogy imáink meghallgatásait tapasztalhatjuk. Újabb és újabb szívekben támad vágy az Isten evangéliuma iránt. Csak az elmúlt három hétben, 6-7 új személy kezdett járni az alkalmainkra. Nagy öröm és hála van ezért a szívünkben, mert mindez a kegyelems Isten munkája az evangélium által. De tudom, ez nem csak a mi imáinkra, hanem a tiétekre is válasz. Köszönjük az Úr Jézus nevében az értünk elmondott imádságaitokat. Tegyétek kérlek tovább, "mert ez jó és kedves dolog, a mi megtartó Istenünk előtt. Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közben járó is, Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." Gyönyörködik lelkem az Úrban, és ha megpróbáltatások között is, de szép az Ő útján járni.
Bízom benne, mert Ő a mi szabadításunk Istene!

Szeretném

Még többet kivánom áldani nevét,

Még többet kivánom imádni felségét,
Még többet kivánok engedelmes lenni,

Szivemböl ó Uram még többet.

Még jobban kivánom Jézust szeretni,

Még jobban kivánom Jézust szolgálni,
Még jobban kivánok engedelmes lenni

Szivemböl ó Uram még jobban.

Egésszen átadom néki mindenem,

Egésszen kitárom néki szivemet,
Egészen felveszem drága keresztjét,

Szivemböl ó Uram egészen.

Szeretnék hüséges tanitvány lenni,

Kész vagyok Jézussal eggyütt szenvedni,
Szertném meglátni dicsösségében,

Szivemböl ó Uram szeretném.

Ma Háromkúton voltunk, Mezei Attilával és Szőcs József testvérrel, és Gyergyótól 15 kilóméterrel, már ilyen havas tájjal találkoztunk a hegyekben. A jelekből azt látjuk, hogy itt a tél. Figyeljünk a jelekre, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy az utolsó időkben élünk!

Mint ordító oroszlán

"........vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen"
Mint minden időben, ma is úgy van, amikor Isten valahol kiárasztja kegyelmét, a lélek ellensége is mozgósítja erőit. Pontosan így van itt Gyergyóban is, és most itt jár az ordító, és pusztítani akar. Tudom én is, hogy az áldott idők, próbákkal együtt vannak csak. De mégis fáj, amikor az ellenség pusztítását látja az ember. De tudom kiben hiszek, és azt is, hogy meghallgat bennünket, ha hozzá kiáltunk, és megerősíti övéit a megpróbáltatások idején. Tudom hogy téged is meghalgat.
Uram, rombold le a sátán munkáját kérünk, had épülhessen a Te országod.

Hála és könyörgés

Öröm van a menyben, és öröm van a gyülekezetünkben, és a szíveinkben is. Mert egy bűnös az Úrhoz vissza tért. Szeretném megosztani veletek Magdika(41) megtérését. Ő az, akit a gyergyói sátoros evangelizáción megszólított Istennek igéje, és majd a férje nem akarta, hogy jöjjön a gyülekezetbe. De imádkoztunk, és az Úr ajtót nyitott, és az elmúlt egy hónapban, amikor csak tudott jött a gyülekezetbe két lányával Júliával(15) és Csillával(12).
Szerdán, itthon Gyergyóban a biblia órán a Jelenések 3. részéből a Laodiczeabeli gyülekezetnek írt üzenetet olvastam, amelynek üzenete volt ezen az estén a mi gyülekezetünkben összegyűltekhez is. Amikor odaértünk az igében: "Imé az ajtó előtt állok, és zörgetek, ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem." és beszéltem arról, hogy annak, akinek még kívül van Jézus az életében, oda ma be akar menni, és most éppen Ő kopogtat a szívén. De a szíven csak belül van kilincs, és az Úr Jézus most türelmesen arra vár, hogy belülröl megnyíljon a szív ajtaja,és hogy Ő oda beléphessen. Ekkor Magdika, aki kb. egy hónapja volt először a gyülekezetünkben, elmondta, hogy érzi és hallja, hogy nála kopogtat Jézus, és nincs nagyobb vágya, mint hogy bejöjjön a szívébe és ott is maradjon a Nagy Király. De egyedül úgy érzi, nincs hozzá elég ereje. Ekkor megkértem a gyülekezetet, hogy imádkozzunk Magdikáért, hogy tudja megnyitni szíve ajtaját. Őszintén mindenki, még a gyermekek is egyakarattal imádkoztunk, és megtörtént az amit nagyon vártunk. Nyílott a zár, összetört a szív keserves sírással, és jött a felszabadulás.
Áldott legyen az Úr Jézus neve mindezért, mindenért.
Pénteken feleségemmel meglátogattuk Magdikát, aki nagyon boldog volt, és beszélgettünk, imádkoztunk, és csodáltuk azt a gyermeki hitet. Azt mondja:
-Zsolt, amikor hazajöttünk szerdán este, és leültünk vacsorázni a család, nagyon boldog voltam, mert arra gondoltam, amiről szólt az ige, hogy ma este az Úr Jézus velem vacsorál.
Hát az Úr Jézus mondja: Ha olyanok nem lesztek mint a kisgyermek.......
Ő Isten családjának, egy új gyermeke. Kérte, hogy szeretne az első adandó alkalommal beerítkezni.
Hisszük, hamarosan meglesz.
Ma (vasárnap) délelőtt is ott voltak a gyülekezetben, és kértem, hogy tegyen bizonyságot arról, amit Isten tett az életében. Bár nagyon izgult, mert eddig háromnál több személy előtt még nem nagyon beszélt, de örömmel tett bizonyságot. (Jó volt, különös képpen azért, mert volt egy család a gyülekezetünkben, akik ma voltak először, és ők is nagyon meg lettek érintve.) Tényleg, látszik Magdika arcán a boldogság. Majd így folytatta:
-Szeretnék, amikor lehet bemerítkezni. Bár, a tegnap este amikor elmondtam a férjemnek, nagyon határozottan azt válaszolta: te tényleg megbolondultál, na döntened kell, vagy a családod, vagy a keresztség. Én nem keseredtem el, és tudtam is a választ rögtön, -bár nem szóltam semmit,- hogy énnekem be kell merítkeznem, és ettől senki el nem tántoríthat, és csak a jó Istent kérem, változtassa meg a férjem szívét. Én úgy gondolom, hogyha beengedtem Őt a szívembe, akkor nem veszítem el a családom. Így mondjon bárki - bármit, nekem ezt meg kell tennem.
Hála és dicsősség Istennek mindenért, és ma a gyülekezetünk együtt Magdika férjéért könyörgött, hogy Isten vegye kezébe az ő életét is, és kértük, hogy adja meg, hogy az egész család ott legyen együtt a gyülekezetben.
Imádkozunk értük, és azokért akik halhatták az evangéliumot már, és azokért is akik ezután hallják meg.

Öröm ünnep

Az utóbbi hetekben, sajnos nagyon sokat küszködtem a számítógépemmel, és már oda jutottam, hogy alig tudtam használni valamire. Állandóan lefagyott. De a héten Mezei Attila kezelésbe vette, és jól meg kellett vele dolgoznia, de végre újból kivállóan működik.

Így szeretnék még egy bejegyzésben visszatekinteni, és megemlékezni arról az ünnepről, ami két héttel ezelőtt volt a gyülekezetünkben. Többen kérték már, hogy írjak róla ezt most szeretném megtenni.

Amióta Gyergyóba vagyunk, kicsit több mint 10 hónapja, ez volt az első bemerítkezési ünnep a gyülekezetünkben.

Mezei Attila testvérünk, aki ez év április utolsó napján, adta át szívét az Úr Jézusnak, és csatlakozott Isten családjához, vallotta meg hitét, és tett nyilvánosan bizonyságot az alámerítkezésben. A bemerítkezés előtt hallhattuk Attila élő bizonyságtételét a megtéréséről és hitéről szóban is. Hálásak vagyunk azért, amit végez Isten az ő életében.

Az is külön öröm volt számomra, hogy szeretett vendégeink is lehettek ezen a napon. Együtt örültek velünk az Érszöllösről érkezett testvérek, köztük Veres Efraim lelkipásztor, aki lelki tetsvérem és barátom. Egyébként Efraim szolgált az igéből a bemerítés előtt, és végezte az alámerítés szolgálatát. Nagyon örültünk magyarországról érkezett vendégeinknek is, akikkel eljött édesanyám is, aki először látogatott meg bennünket Erdélyben. Együtt örülhettünk még a Szilágysomlyói lelkipásztor testvér, Szekrényes Pállal és családjával, valamint a Hargita keresztény táborból érkezett vendégeinkkel is. Hálás vagyok a városból érkezett látogatókért is, akik között volt olyan személy, akit megérintett az ige. Délután hálaadó istentiszteletet tartottunk. Számomra nagyon megható és felejthetetlen nap volt.

Minden dicséret, a Krisztus Jézusé!

Felteszek egy pár képet.

Még több képet itt nézhetsz az alkalomról, a gyülekezeti oldal legalján.

Feljebb, hogy mint kérjük vagy elgondoljuk

"Annak pedig, a ki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint,
Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké. Ámen!" Efézus 3:20-21

Borszék 2008. október

A mindenható Isten kegyelméből, a múlt héten három napot Borszéken evangelizálhattunk, és többet kaptunk mint amit kérni tudtunk volna.

Pedig már, amikor elkezdtük szervezni az evangelizációt, meg voltunk próbálva, de az Úr csodálatosan (szó szerint) jött, és segített a nehézségeket leküzdeni. Megerősített bennünket, és így volt lehetőségünk hirdetni az evangéliumot három napig Borszéken. Visszaemlékszem, hogy az Úr, hogyan erősítette a hitünket az igékell, amelyekkel foglalkoztunk az elmúlt hetekben. Bár sok tény és vélemény azt próbálta sugallni, hogy nem kell most evangelizálni, minket Isten mégis arra vezetett, hogy most kell. Hálás vagyok, hogy engedelmesek tudtunk lenni.

Csütörtökön, este 6 órakor kezdődött az első alkalom, és rajtam, valamint a helyi három nővéren kívül, még 14-en, (összesen 18) lehettünk. Néhány ének után, olvastam az igét, a János evangéliuma 9:1-12-ig, a vakon született ember meggyógyításáról. A szolgálatomban elmondtam, a személyes megtérésemet is röviden, és azt, hogy én is vakon születtem mint minden ember, mielőtt rosszat vagy bűnt tehettem volna. Én nem láttam Jézust, de Ő látott engem. Jézussal való találkozás, és a szavának való engedelmesség eredménye, hogy látok, látni fogsz. Mások is érzékelik, észreveszik a változást, ismerősök, szomszédok, barátok........ Akinek volt Jézussal egy igazi találkozása, és felnyitotta a szemeit, az örömmel tesz bizonyságot arról akivel találkozott, és ami vele történt. Az alkalom végén még megtudtam, hogy vannak közöttünk olyan személyek, akiknek, volt egy ilyen találkozásuk a Megváltóval, és Cseresznyés Ferenc Borszékről, vállalta, hogy elmondja, a megtérése bizonyságtételét. Jó volt hallgatni. Áldott alkalom volt.

Pénteken, estére majdnem megduplázódott a létszám, (34) többek között a Magyarországról érkezett 7 vendégünk is ott volt. A gyergyói gyülekezetből is többen vágytak eljönni, így az én autóm is megtelt. Magyar testvéreink énekekkel szolgáltak, Víg Miklós a megtéréséről mondott bizonyságot. Ezután id. Veress Ernő testvér szolgált az igéből, a Márk ev. 1:15 alapján, a betelt időkről, amelyeket Isten rendel, és hívta fel a figyelmet a két fontos dologra, és hirdette is: Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban. Ezután Jákó József a helyi Református gyülekezet lelkipásztora mondott őszinte bizonyságot. József feleségével, és három gyermekével mindhárom este ott volt az evangelizáción. Az Istentisztelet végén még a helyi nővérek kérésére buzdítottam a jelenlevőket hálaadásra, majd a helyiek szétosztották, az erre az alkalomra hozott, 20 kg szőlőt. Olyan jól érezte magát mindenki, hogy még fél kilenckor sem akart senki hazaindulni. Veress testvér még énekelt is egy éneket.

Szombat este az érszöllösi testvérek is megérkeztek, és ezen az estén velük együtt szolgáltunk. A szöllösi fiatalok énekeltek, ketten Ági és Denisza tettek bizonyságot, hogy milyen hálásak Istennek azért, hogy már fiatalon megismerhették az Úr Jézust, és követhetik Őt. Azután Cseresznyés Lajos (Köszvényesről érkezett családjával erre az alkalomra), Isten gondviselő kegyelméről, és életükben megtapasztalható nyilvánvaló tetteiről mondott bizonyságot. Ezután Veress Efraim testvérem szólta az evangéliumot az ApCsel 9:1-9, 17-19 alapján, a vallásos, törvényt tudó és tisztelő Saulus (majd Pál apostol) megtéréséről. Akinek minden vallásossága ellenére, szükséges volt találkozni az Úr Jézussal, letenni a saját akaratát, meggyőződni, hogy ami vele történt, az nem képzelődés hanem valóság, és menni arra a helyre, ahol megmondják neki, mit kell cselekednie. Az alkalom végén felállt Jákó József az előbb említett református lelkész, és azt mondta, ő ma megértett valamit, neki be kell merítkezni, mert érzi, hogy ez Isten akarata. Már augusztus óta foglalkoztatja őt ez a kérdés, Istentől kért erre vezetést, és ezen a hétvégén megértette vele az Úr, hogy ezt meg kell tennie. Megható, és örömteli pillanatok voltak, amikor szemeinkkel láthattuk, amint valaki engedelmeskedik az evangélium igazságának. Majd az alkalom végén, már az ajtónál álltam, amikor a felesége Enikő jött oda hozzám könnyes szemekkel, és mondta: Zsolt én sem akarok hazamenni, úgy ahogy eljöttem. Szeretném én is megkapni az új életet. Visszamaradtunk imádkozni, és az őszinte összetöretett szív kedves volt az Úr előtt. Meghallgatott bennünket, és megajándékozott az Ő békességével. Tudom, Enikő és Józsi másként mentek haza. Dicsőség Istennek!! Legyen áldott az Ő neve mindenért. Kérlek titeket imádkozzatok ezért a házaspárért, akik őszintén vállalják Isten igazságát, és döntéseiket, és tesznek róla bizonyságot bátran mindenkinek. Azt is tudjátok mindnyájan, hogy sok támadás érheti őket az elkövetkező időben, de kérjük Urunkat, hogy védelmező kezével takarja be őket, és erősítse meg hitüket. És imádkozzunk még azokért, akiket megérintett az evangélium, és elkezdett bennük munkálkodni, mert vannak többen, és hogy ők is tudjanak engedni a hívásnak, és dönteni az Úr Jézus mellett.

A borszéki alkalmaink, minden csütörtök délután 5-órától van.

Többen is igérték hogy ott lesznek az alkalmainkon, többek között a Cseresznyés és a Jákó család is, valamint azok közül is, akiket megszólított az ige.

Minden dicséret, a Krisztus Jézusé!

Felteszek néhány képet.

A halgatóság egy része a borszéki kis imaházban

A magyarországi testvérek énekelnek

"Térjetek meg"-hirdette id. Veress Ernő

Jákó József bizonyságtétel közben a kisfiával