2008. február 23., szombat
Még többet
Bejegyezte: Életjel dátum: hétfő, február 18, 2008
2008. február 5., kedd
Újultak- gyógyultak
2008. január 29., kedd
Gondolkodj el!
Én már egy évvel ezelőtt láttam ezt a videót, arról a fiatalemberről, aki kezek és lábak nélkül született, de aki nem látta azokért belinkelem most ide, ahol meg lehet nézni. Nagyon elgondolkodtató! Miután megnéztétek, biztosan sokan magatokba néztek majd. Ha megosztanátok gondolataitokat, írjátok meg a commentben, amit nem csak én, hanem mások is olvashatnak. Biztosan sok tanulságot szűrhetünk le egymás javára is.
Mit és hogyan tettél Jézusért végtagokkal?
http://video.google.com/videoplay?docid=-110994457873269335
2008. január 26., szombat
Jertek menjünk el az Úr házába örömmel
http://video.google.com/videoplay?docid=-7949378505826362264
http://video.google.com/videoplay?docid=5268349041272370932
Istentől gazdagon megáldott, hétvégét kívánok! Ne feledd, atól is függ, hogy mennyire lesz áldott a vasárnap, hogy te hogyan fogsz menni Isten házába. Menjünk úgy, mint Péter és János, őszinte vággyal, örömmel és hittel! Készüljünk imádkozó szívvel, és a megáztatott talajban, majd jobban fog az igemag. -Áldd meg uram az ige szólását és hallgatását, hogy ne hulljon abból semmi a földre le! Ámen.
2008. január 22., kedd
Teljes átadás
"Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól, Aki adta önmagát a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. Akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen." Ezzel a szép és sokatmondó Pál apostoli köszöntéssel had köszöntselek én is titeket. Ma amikor olvastam, megragadtak a köszöntés szavai. Pál nem írt úgy, hogy ne köszöntéssel és áldást kívánva kezdte volna levelét. Megfigyelhető, minden köszöntésében benne van, ugyanaz a mondat: "Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól", de Timótheus és Titusz leveleiben még az irgalmasságot is belefoglalja a köszöntő mondatba. Köszöntelek én is téged mint Pál köszöntötte az övéit.
Január első napjaitól foglalkozunk a Józsué könyvével a bibliából, itt Erdélyben, és minden reggel a feleségemmel elolvasunk belőle egy szakaszt. Nagyon sok üzenete van ennek a könyvnek. A tegnapi és a ma reggeli igék, Józsué 7. részéből voltak, amikor Ákán elvesz a teljesen Istennek szentelt dolgokból, majd súlyos ítélettel bűnhődik. Ma foglalkoztatott az a gondolat, vajon az én életemben hogy vannak azok a dolgok, amelyeket teljesen Istennek kell szentelnem? Ott van minden az oltáron, és tud az Úr rendelkezni felettük, vagy vannak dolgok, amelyeket én jónak látok megtartani, elvenni abból ami Őt illetné meg. Így néhány gondolatot megemlítek. Az időm? Hányszor kaptam azon magam, hogy haszontalanul telt felettem az idő. Vagy azt is látnom kell, hogy sokszor rosszul használom ki az időmet. Pedig az idő nagyon rövid, és hamar eljár. Itt hiányt mutat a mérleg. A gondolkodás? A Zsoltár író azt mondja: boldog ember az.... aki az Úr törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. Józsuénak így szól az Úr: El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal....!Miről gondolkodok én éjjel és nappal? Az igék alapján azt kell látnom, a gondolkodásnak is teljesen Istennek szenteltnek kell lennie. Éjjel és nappal, állandóan. Azon is elgondolkodtam, mennyire befolyásolják a mi gondolatainkat, az olvasott és nézett dolgok. Aki sokat olvas újságot vagy néz televíziót, annak a gondolatait az fogja meghatározni, amit azokban látott. De aki sokat olvassa Istennek igéjét, annak gondolatai azzal lesznek elfoglalva, abban lesz gyönyörűsége. Sajnos híjával vagyok. Akarat? Jézus nem mondta, hogy én így vagy úgy akarom, csak amikor gyógyított: akarom tisztulj meg, vagy a főpapi imájában: Atyám akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is én velem legyenek. Letette a maga akaratát, teljesen Istennek szentelte: legyen meg a Te akaratod mint a menyben úgy a földön is, vagy : mindaz által ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint Te. És én? Sokszor én akarom........! Érzelem? Nagyon hajlamosak vagyunk az érzelmeink szerint véleményt alkotni, és azok szerint cselekedni. Ilyenkor nem mindég tud az ember Istenre figyelni, az Ő akarata vagy az igéje szerint, élni, dönteni. Aztán ha még helye van életünkben valami világi, vagy bűnös érzelmeknek, akkor az mérgezi lelkünket. Az érzelmünket csak úgy tarthatjuk meg teljes tisztaságban, ha teljesen Istennek van szentelve. Az anyagi javaink is akkor lesznek áldássá, ha azt az Úrra bízzuk. Van miért szégyellnem magam, de azért is osztottam meg veletek, mert nem akarom ezt Ákán módjára elrejteni és bűnhődni majd, hanem önként felfedni, és kérni az Urat, bocsásson meg nekem. Tudom az egész életem TELJESEN ISTENNEK SZENTELT kell, hogy legyen! Családommal, szolgálatommal, lelkiekkel és az anyagiakkal együtt. Ma este így imádkozom: Uram, meg kell vallanom, hogy sok mindent még nem szenteltem teljesen neked. Szégyenlem saját akarataimat, érzelmeimet, hiábavaló gondolataimat. Bocsáss meg kérlek nekem, és az Úr Jézus vérében tisztíts meg engem egészen. Segíts, hogy mindenem teljesen a tiéd legyen. Adj nekem imádkozó és igédet éjjel nappal kereső életet. Töltsd be szentlelkeddel és igéddel szívemet. Köszönöm irgalmadat és kegyelmedet. Mindenért legyen a dicsőség a Tied! Ámen!
2008. január 16., szerda
Visszaemlékezés





2008. január 12., szombat
Egy értékes és érdekes ajándék
Egy éneket beírok ide, ami az "Itt a szívem, vegyed óh Istenem...." ének dallamára elénekelhető:
Óh mennyiszer, vétkeztem ellened, mióta élek én.
Mégsem hagytál, magamra engemet, ez élet tengerén.
A fergeteg vihar zajában, kezed kinyújtva én utánam.
Megmentettél, megmentettél!
Mi légyen óh, a hála mindezért, mit adjak én Neked?
Hogy Önmagad, lejöttél lelkemért, nem nézve bűnömet.
Én Istenem, de mit is adjak? Minden tiéd ezért fogadjad.
A szívemet, a szívemet.
Ha van valakinek ilyen régi, vagy akár még régebbi, ma már nem használt énekes könyve, vagy bibliája, és lemondana róla, kérem értesítsen, hajlandó vagyok megvásárolni is.
e-mail: novak@n-tel.hu


2008. január 10., csütörtök
Aki hiányozni fog

2008. január 2., szerda
Ünnepek után
Visszatérek még egy kicsit az ünnepekre. A karácsony előtti vasárnap délután, a gyülekezetben, az Esély alapítvánnyal közösen tartottunk karácsonyi Istentiszteletet. Az Esély alapítvány, egy, fogyatékos gyermekekkel foglalkozó alapítvány. Ezek a gyermekek, gondozóik és szüleik jöttek el, valamint erre az alkalomra hívogattunk, és a városból is voltak akik elfogadták a meghívást és eljöttek. Sőt olyan is volt, akit nem hívtunk, Erdőszentgyörgyről Molnár János testvér, de jól tette hogy eljött, és buzdította a gyülekezetet. Gyergyószentmiklósra bárki jöhet, meghívás nélkül is, akár gyergyói akár nem, mi szeretettel fogadjuk, és jól teszi ha eljön. Ezen a vasárnap délutáni alkalmon, jól megtelt az imaház, volt mintegy százhúsz főnyi sokaság. De milyen jó, hogy az Úr is ott volt. Hangzottak a gyermek szolgálatok, majd az ige, és az áldás esője hullott. Alig akartak hazamenni a vendégek és a testvérek. Volt alkalom majdnem minden látogatóval váltani néhány szót, és biztatni őket, hogy jöjjenek Isten házába, és jelenlétébe máskor is. Kívánom mindenkinek, aki ott volt, hogy éljenek Isten jelenlétében. Nagy öröm volt számunkra, hogy két nap múlva, karácsony napján az egyik család visszajött, sőt fiuk Norbi már csatlakozni akar a Vasárnapi iskolásokhoz. Nagyon aktív, okos fiú, legyen Krisztus katonája! Karácsony másnapján a csíkszeredai gyülekezetet látogattuk meg, akikkel szintén nagyon jó együttlétünk volt. A Hargita táborba voltunk hivatalosak péntek este, ahol a Veress család tartotta az év végi találkozót. Ők, mivel az ország különböző pontjain szolgálják az Urat, mind az öt család a lelki munkában foglalatos, a férjek lelkipásztorok, így ritkán tud az egész család együtt lenni. A karácsony utáni napok viszont erre a találkozásra szolgálnak, már évek óta. Jó időt tölthettünk velük, imádkozva, a testvéri kapcsolatot ápolva, bizonyságokat mondva és hallgatva. Még a gyermekek is mind szolgáltak valamivel. Isten nagyon áldja meg őket, mert ma már keresve sem nagyon találni, ilyen meghitt, Istenfélelelmben együtt időző, imádkozó családot. Szilveszter este szintén a gyülekezetben voltunk, Ernő testvér szolgált arról miként kell számlálni a napokat, hogy bölcs szívhez jussunk. Azt mondta egyszerű, a négy alap művelet szerint: összeadás, kivonás, osztás, szorzás. Ha akarjátok tudni a képletet részletesebben, akkor jelezzetek, és megírom. Elvégeztük mindannyian a számítást, és imádkoztunk az irgalmas Isten kegyelméért, mert a végeredmény általában nem volt megfelelő. Ezt én mondhatom magamról, de a többi testvérem imájából is ez tűnt ki. Az Istentisztelet után gyakoroltuk az agape asztalközösséget. Mindenki hozott otthonról valamit, és azt együtt mindannyian fogyasztottuk. Olyan gazdag volt az asztal, hogy alig fért fel a sok finom eledel. A vágyam mostmár az, hogy a lelki eledelek asztala is legyen gazdagon terítve, és tudjuk, akarjuk azt fogyasztani. Akkor boldog évünk lesz, az biztos. Az új év első napján délelőtt a gyülekezetben voltunk. Délután a Hargita táborba mentünk, mert kb. 80 fiatal ott töltötte a szilvesztert, és este újévi evangelizációs alkalom volt, ahova hívtak bennünket szolgálni. Ernő testvérékkel, és Dániel fiammal mentünk, majd maradtunk a 2.-ai, mai délelőtti programra is. A tegnap esti program témája a "Rendelt idő." Veress testvér az alábbiak szerint hirdette az igét, és hívta fel mindenki figyelmét, ha netán ez a nap lenne a számára rendelt idő, alkalom.
R endelt idő Ap. csel. 17:31
E lvégzett dolog Zsid. 9:27
N incs fellebbezés Róma 5; 6; 6:23a
D e Isten adott időt a megtérésre Jel. 2:21
E gy nap elég a megtérésre Lukács 19:9-10
L égy bölcs és ne bolond Lukács 12:16-21, Efézus 5:17
T edd le bűneidet és életedet Jézus kezébe Ap. Csel. 22:16; 26:29
I gyekezz, míg tart a ma Zsidók 3:15
D icsőség vár rád 2Kor. 3:18
Övé az utolsó szó Jel. 22:10-13
Az Úr Jézus neve legyen áldva, hogy többen is úgy érezték, ez az ő számukra rendelt idő, és tartottak bűnbánatot, szabadulhattak meg terheiktől, és hoztak döntéseket. Hozzám is szólt az Úr, és kellett döntést hoznom az év első napjain. Ő segítsen meg kitartással megfutni az előttem levő pályát, hogy egy nap, ami el van rendelve, és biztos be fog következni, győztesként állhassak Uram elé. A mai nap még hangzott előadás a megjutalmazás idejéről, Simon András lelkipásztor szolgált délelőtt a fiataloknak. Az ebéd előtt még volt lehetőségünk Andrással kettesben egy órát beszélgetni, imádkozni, egymást jobban megismerni. Nagyon buzgó leki testvért ismertem meg benne. Ajánlom a blogját olvasni, ki van linkelve. Hálás vagyok Istennek, hogy már az év első óráiban áldásaiban részesülhettem.
2007. december 27., csütörtök
Az ajándékozás csodája
De most egy jó bizonyságot fogok megosztani. Pénteken, az utolsó óvodai alkalommal, - ahol egyébként nagy szeretettel fogadtak bennünket, és minden csoportban, lehetőség volt a szülők, nagyszülők, vendégek, gyermekek, ovónők jelenlétében beszélni a legnagyobb ajándékról Jézus Krisztusról,- történt meg a következő eset. Éppen már a csomagokat tartalmazó nagyobb dobozokat szedtem össze és készültünk elbúcsúzni, amikor egy anyuka, könnyes szemekkel jön hozzám és azt mondja:
-Tessék elképzelni, működik az angyal.
-Mire tetszik gondolni?-kérdezem
-A kisfiam, Őrs, már fél éve, az angyaltól és a mikulástól is mindég, narancssárga szaxofont kért, és képzelje az ő csomagjában, egy narancssárga szaxofon van. Alig tudom elhinni!
-Tetszik tudni, nem az angyal műve ez, hanem Isten, akinek minden emberre gondja van, látta a kisfiú vágyát, szükségét és teljesítette azt. És így volt ez az első karácsonykor is, mikor látta Isten, hogy az embernek mire-kire van szüksége, küldte el Jézust, hogy a legnagyobb hiányát, szükségét, vágyát betöltse. Ma is tudja Isten, mire van szüksége egy kis gyermeknek, de tudja mire van szüksége az anyukának is. Ha Isten így figyelemmel tartja a gyermekeket, mennyivel inkább a felnőtteket.
-Hát valóban van Isten......! - mondja a vezető ovónő csodálkozva, aki végighallgatta ezt a rövid beszélgetést.
Igen, van Isten!!! és hisszük nem véletlen, hogy ez a csoda megtörtént, mert januártól a kislányom Renáta, pontosan abba az ovódába, és abba a csoportba fog járni, ahova az említett kisfiú jár. Így lesz alkalom újra találkozni az anyukával, és meghívni hozzánk, bizonyságot tenni neki. Mennyi másik helyen voltunk, de ez a csoda, mégis a legjobb helyen történt. Istennek útjai csodálatosak! Kérlek, ha teheted imádkozz ezért a családért, hogy ismerjék meg, és fogadják szívükbe a legnagyobb ajándékot Jézus Krisztust.
"Hallgasd meg Uram, az értük mondott imákat! Köszönöm!"
Azt írtam csoda, és azt gondolom valóban az. Annak az esélye, hogy ez a csomag pont ehhez a kisfíúhoz kerüljön, emberileg minimális volt. Én pontosan nem tudom mennyi csomagot készítettek ott Angliában, de gondolom, több tízezret. Csak mi kaptunk, több mint ötszázat, és csak ott Marosvásárhelyen, ahol kiosztották nekünk a csomagokat láttam több ezeret. De még az a tény is, hogy az utolsó ovódai csoportban, mikor már az ajándékok nagy része ki volt osztva, kapta meg a kisfiú pont ezt a csomagot, azt hiszem, csak erősíti azt, hogy ez Isten keze volt. Hát nem csoda ez? Hiszem, ez csak a kezdete egy nagyobb csodának! A legnagyobb csodának, amikor Jézus megszülethet valaki(k) szívében! Ámen.
Felteszek egy néhány képet az ajándékozással szerzett örömről:





........és egy pásztor fiúról.
